Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Utópia zn. ČSR

Utópia zn. ČSR
DAVID HANÁK

Platón mal vo svojej Ústave jeden sen. Chcel obec riadenú filozofmi. Filozofi, ľudia milujúci múdrosť, mali byť tými, ktorí obec riadia a odporúčajú jej, kam a ako sa má vyvíjať. T. G. Masaryk a jeho politický konštrukt je moderným naplnením tohto sna. Sna, ktorý sa časom zmenil na nočnú moru.

Masarykovo meno sa po roku 1989 vrátilo späť do všetkých verejných priestorov. Azda každé menšie mestečko v Česku má Masarykovu ulicu, námestie, sochu, bustu. Vrátil sa späť predmet uctievania, no nie dôvod, prečo bol uctievaný. Étos, pre ktorý bol Masaryk uznávaný a z ktorého čerpalo svoju legitimitu jeho dieťa – Československo – nenávratne zmizol pod nánosom komunizmu, ktorý Masarykov sen využil na svoje totalitné ciele. Masaryk totiž spojil dve základné myšlienky, o ktorých uvažoval ako o spojiteľných. Prvou bola demokracia a druhou (i keď to nikdy nepovedal otvorene) bol socializmus. Podľahol vízii, že obe tieto idey možno bez problémov spojiť.

.tatíček sociológ
Masarykova filozofia a predstavy sa formovali pred rokom 1918 v závislosti od jeho profesijnej kariéry. Masaryk bol profesorom sociológie, presnejšie comteovský sociológ. Tento rozmer Masaryka-sociológa je presným vystihnutím toho, ako vnímal politiku a históriu vôbec. Veril totiž, že v dejinách existuje nejaký nevyhnutný pokrok či vývoj, ktorý možno sociologickými nástrojmi odhaliť a ktorý možno dokonca predpokladať. Jednoducho veril, že pre dejiny sa dá nájsť nejaký správny vzorec, potom iba stačí dosadiť konkrétne čísla a výpočet je hotový. To je základný predpoklad, z ktorého Masaryk vychádzal a ktorý historik Josef Pekař odsudzoval ako novú romantickú poveru.
Masarykova sociologická metodológia bola len inou verziou metodológie Karla Marxa. Ten veril, že vykorisťovanie robotníctva sa v kapitalizme stále zvyšuje a akékoľvek dáta odporujúce tejto myšlienke dokonale ignoroval. Podobne Masaryk veril, že základné poslanie Čechov je svetové šírenie humanitných ideálov, ktoré pochádzajú z protestantského prostredia. Čokoľvek, čo by túto teoretickú konštrukciu spochybňovalo ako nehistorickú, Masaryk jednoducho nevnímal. Svoju sociológiu využil na obhajobu „politických náboženstiev“, medzi ktoré však okrem masarykovského socialistického demokratizmu patria aj socializmus, komunizmus, nacizmus či ekologizmus.
Masarykova vízia? Čo je české, je humanitné, a preto protestantské: Hus, Chelčický, Komenský, Dobrovský, Kolár, Šafařík, Palacký, Havlíček a ďalší, to všetko boli protestanti a práve z protestantizmu vychádza humanizmus a demokracia. Naopak, katolicizmus, to je stará teokracia spojená s monarchizmom a celkovým útlakom jedincov. Preto neskôr nazýval Rakúsko teokraciou. Prvá svetová vojna bola pre Masaryka bojom spojeneckých demokracií (Francúzska, USA, Veľkej Británie) proti teokraciám (Rakúsku a Nemecku). Išlo teda o boj pokrokovej demokracie proti tmárskej teokracii. Pojem pokroku mal pre Masaryka v jeho modernistickej vízii kľúčovú rolu. Masaryk veril v možnosť pokroku ľudskej prirodzenosti – podobne ako všetci ľavicoví intelektuáli. Technický pokrok ide ruka v ruke s pokrokom v oblasti ľudskej prirodzenosti. Iste, v prípade Masaryka nejde o revolučný skok v bytí vďaka zničeniu vykorisťovateľskej triedy, ako to bolo u Marxa a Lenina. Masaryk v tomto ostáva evolucionistom, hovorí, že demokracia je diskusia a v diskusii možno cez argumenty presvedčiť o nevyhnutnosti zmeny. Masaryk predpokladal, že pokrok v ľudskej duši je možné dosiahnuť vďaka oslobodeniu z okov katolíckych duchov minulosti a nahradiť tak katolícku teokraciu pokrokovou demokraciou, ktorá evolucionisticky vedie jedinca k pokroku – teda k zlepšovaniu jeho „ja“ vďaka vzdelaniu a sociálnym zmenám.
Masaryk ako prvý v českom intelektuálnom svete otvoril Pandorinu skrinku modernizmu – cez metodológiu sociológie. Českým komunistom potom stačilo do onoho vzorca myslenia doplniť ich vlastné pseudohodnoty a český ľavicový svet sa posunul od Masaryka ku komunizmu. Sen sa zmenil na nočnú moru totalitarizmu.

.zlepenec značky ČSR
T. G. Masaryk vytvoril základy svojho politického náboženstva už pred prvou svetovou vojnou. A vývoj prvej svetovej vojny a jej výsledok akoby dosvedčovali všetko, čo si Masaryk myslel a čo hlásal. Rakúsko sa rozpadlo a svet „išiel doľava“. Masarykovo proroctvo sa napĺňalo, „súd dejín“ sa vyslovil pre Masaryka. V tom bol tiež zakliaty úspech Masarykovej vízie a zo skôr okrajového prúdu v českej politike sa stala štátna ideológia.
A Masaryk podľa svojho konceptu konal ďalej. Československý národ bol len ďalším konštruktom sociálneho inžiniera Masaryka.
Rovnako ako hranice Slovenska. Napríklad Komárno, prístav na Dunaji, sa dostalo k Slovensku. Je až komické, že na Parížskej konferencii v roku 1920 Beneš v západnej časti štátu (České zeme) obhajoval historický princíp voči princípu národnostnému, ako ho požadovali sudetskí Nemci a Poliaci. Naopak, vo východnej časti (Slovensko, Podkarpatská Rus) Beneš hájil princíp národnostný voči princípu historickému, ako ho požadovali Maďari.
Československo bolo jednoducho účelovým „zlepencom“, ktorý nemal historickú os, nemal jednu verejnosť a národnosť, ako sa snažil tvrdiť Masaryk. Československo držalo „pohromade“ vďaka aktuálnej mocenskej konštelácii v strednej Európe a jej koniec v Mníchove roku 1938 znamenal i skutočný koniec Československa, z ktorého sa už nikdy neprebudilo.
I napriek tomu je Masaryk dnes v Česku nedotknuteľný a kritika jeho konania sa pokladá za kritiku svetlého okamihu českej histórie, teda Československa v rokoch 1918 až 1938.
Masarykov „Ikarov let“ je stále pozitívne vnímaný, i keď „Ikarov pád“ (Mníchov 1938), ktorého bol našťastie Masaryk osobne ušetrený, pretože zomrel v roku 1937, je len výsledkom tohto vysokého letu.

.život v pravde
Buďme však spravodliví. Masaryk bol napriek svojej sociologickej upätosti čestný, priamy a veľmi múdry človek. Keď sa dostali socializmus a demokracia do rozporu, Masaryk sa prejavil predovšetkým ako demokrat ctiaci pravidlá a až následne ako socialista. Presne opačne to bolo v prípade Beneša. Masaryk sa dá najlepšie porovnať s Platónom – ten napokon takisto v reálnej politike v Syrakúzach neuspel. Tomáš Garrique Masaryk sa nebál riskovať a pokiaľ bol presvedčený o svojej pravde, bojoval za ňu i proti väčšine.
To bol prípad v takzvanej hilsneriáde, keď sa Masaryk zastal žida Hilsnera, ktorý bol neprávom osočený z rituálnej vraždy dievčaťa. Podobne sa postavil proti Rukopisom (falzifikáty vyrobené českými nacionalistami na pozdvihnutie českého povedomia – pozn. redakcie), keď zistil, že sú nepravé. Osobnú statočnosť Masaryk osvedčil vo svojom živote niekoľkokrát – napríklad počas boľševickej revolúcie v Rusku, ktorej bol osobne svedkom. Jeho „život v pravde“ k nemu priťahoval mnoho intelektuálnych osobností, takzvaných „pátečníkov“, ktorí sa s ním schádzali každý piatok, keď bol prezidentom.
Medzi nimi sú asi najznámejšími bratia Čapkovci.
Takisto nemožno zabudnúť, že vďaka Masarykovmu Československu dnes existujú Slováci ako národ. Pred rokom 1918 Maďari v Uhorsku čokoľvek slovenské potláčali. Naopak, po roku 1918 sa Slovákom ako „Čechoslovákom“ dostalo mohutnej intelektuálnej a finančnej pomoci zo strany Čechov, pre ktorých boli Čechoslovákmi žijúcimi v historických zemiach. A tak pod mylnou víziou Čechoslovákov získavali Slováci silné finančné aj intelektuálne podnety. Učitelia, herci, četníci, inžinieri, úradníci, tí všetci odišli na Slovensko, aby povzniesli túto časť Československa. Aj vďaka tomu je dnes Slovensko.
Slováci sú Čechom najbližšími susedmi a, nebojím sa povedať, bratmi. O tom napokon svedčí aj v podstate bezproblémové rozdelenie Československa v roku 1993. Čo bolo iba uznaním toho, že utópie nefungujú. Ani vtedy, keď môžu byť na pohľad také sympatické, ako bola tá Masarykova.
Autor je český politológ

forrás: tyzden.sk



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona