Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció


Kirándulások a Zsitva folyócska mentén

Kirándulások a Zsitva folyócska mentén

Kirándulások a Zsitva folyócska mentén történelmi és etnkai gondolatokkal bővítve.
kép:a tenyér és benne a szem, a kitelepítettek jelképe

A Zsitva Path és Zsitvatő között, Dunaradvány mellett torkollott a Dunába, amíg át nem vezették a Nyitra folyócskába vizének jórészét.
1606-ban itt kötötték a Zsitvatoroki békét. November 11. napján. A Habsburgok és a törökök között zajló háborút zárták le itt, abban az évben, amikor Bocskai békét kötött a Habsburggal Bécsben , lezárva két évig tartó felkelését, melyben Erdély fejedelme lett, és a Királyi Magyarország nagyrészét is sikrült meghódítania.
Az ország közepén, Budában ,Pécsen, Aradon a török ült.

A Zsitvatoroknál megállapodott az oszmán a rút sárga-fekete héjjával.
Például húsz évre elfogadtak egy portyázási és vár megtámadási tilalmat.
A rabok kölcsönös elengedésében is megállapodtak.
A törökök elismerték Fülek , Vác , Nógrád visszavételét.
Bécs lemondott Egerről, Kanizsáról ténylegesen.
Osztozkodtak a magyar népen, magyar területeken.Csak Erdély volt szabad.
A remény elhamvadt, 80 évvel Mohács után egy véres háborús szakasz, a tizenötéves háború során sem sikerült kiszorítani a turbánosokat az ország szívéből.

A csallóközi Illésházy István nádori helytartó tétlenül állt a hajdúk (marhahajtókból lett Bocskai katonák) randalírozásával szemben. A hajdúk közűl Nagy András a dél-erdélyi Nagyszebenben százok vérét ontotta, Kassán pedig a főtéren szaggaták szét Káthay Mihályt, akiről az hírlett, hogy ő mérgezte meg 1606 decemberében Bocskait. A hajdúkat ezek után szépen letelepítették,és megszületett Hajdú vármegye.

1606. a reménytelenség , háború , nyomor évei után csak tetézte ezeket a következő évszázad.Számos falu a Vág-Garam közén elnéptelenedett, eltótosodott, olyanok is, ahol ma alig élnek tótok!

De ki tudtunk tartani.
Virtről már volt szó. Zsitvatő feletti kis falucska egy kertjében nyugszik a felvilágosodáskori egyik nagy szellemünk: Baróti Szabó Dávid. Baróti, vagyis a Székelyföld erdővidékének városkájában , a ma is színmagyar Baróton született. Kassán Kazinczival lapszerkestő volt 1788-1790 között, Trencsénben volt magyar tanár, s itt egy kedves diákjánál elszenderedve halt meg a Zsitvatőnél.

Marcellháza és Hetény határa alatt folydogál a régi Zsitva.
Marcellházán a hercegi rangot kapott Pállfy család földjei, gazdaságai terültek el, itt rendezték be központi kastélyukat is 1780-tól. És, hogy megmutassák van fantáziájuk, és nem holmi jöttment burzsoák ők, megalapították a régi Magyarország első likőrgyárát is. Mindezt 1785-ben.

Volt itt nagybirkatenyészet, miegymás. Aztán jött a kommunizmus, a Pálffyak, meg mentek Ausztriába ,Morvamezőre lakni, és csak a dévényi vár látványa maradt nekik a konyhaablakból a Duna túlpartján.
Marcellházán pedig a csehszlovák kommunizmus lebontatta a Pálffy kastélyt - minden dokumentáció nélkül - és a falu új központját tették a helyére.

Martosnál kanyarodik a Zsitva , az itteni mocsarakban bújt meg az ősi magyar nép a tatár ,török elől. Ezért is őket választotta Feszty Árpád, Jókai Mór rokona, a Magyarok bejövetele monumentális körképének alanyaiul.
Martoson áll a Turul park pár éve, a hét vezér sátrával, színpadokkal, a falu kis katolikus templloma előtt pedig Nagymagyarországot mintázza a kövezet.

Észak fele nézve Ógyalla, Bagota és Bajcs határában folydogál a Zsitva.
Gyallán zajlik a Corgon és az Arany fácán sörgyártás, itt éldeglélnek ma is a Feszty utódok,s itt élt a Kokoly-Thege család számos tagja, Miklós itt építette fel világhírű csillagvizsgálóját, bizonyítván nem vagyunk mi elveszve bárki is monja azt! Mik voltak ezekben a mára jórészt vasbetonból átépített romantikus-neoklasszicista épületekben, pavilonokban?
Talajhőmérők, felfoghatatlan távolba kátó távcsövek, földrengés-előrejelzők, meterológiai állomás, polariskóp, léghőmérők, fotométerek.

Mindenestre az amerikai csillagászati enciklopédia Közép-Európa egyetlen csillagvizsgálójaként említi az ógyallait.

Milyen kúriák és kastélyok áltak itt a 20. század elején? Talán fel sem lehet sorolni, pedig jórészük ma is áll.
A közeli Konkoly falucskából származó - ma Ógyalla városka része - Konkoly-Thegééknek több kúriájuk is volt. Szluháéknak kastélya volt, ahol 1849-ben huszár-laktanyát rendeztek be.
A Feszty kastéllyal szemben Baloghék kúriája állt, itt lakott Emmánuel József 1848/9-es katona, a kúria sorsa , miután cigányok "lelakták" a bontás lett. Megnyugtatóbb sorsa lett Asztalosék kúriájának, melyben ma magyar iskola található. A Jávor kúriában élt Fráter Lóránd zeneszerző, kikönyökölve az ablakon énekelte: " Tele van a város akácfa virággal".
A Steiner kastélyt az ógyallai Arany fácán - Heinekken Sörgyár vásárolta meg és újította fel vendéglőnek. a Jókay kúriában laktak Jókai Mór ősei, az ásvai Jókayak. A Schwarz kastély ma is - hála az Istennek - dr. Brucknerék kezében van, már csak remélhetjük így innen látatlanból, hogy hálát adva a sorsnak, hogy visszakapták kastélyukat nem tótosodnak el. Beszélhetnénk még a Jankovich kúriáról, a Wollnerék kúriájáról, a konkolyi Konkoly kúriáról, a Feszty pavilonról, s a bagotai Ordódyakról ,akik az Ógyallához csatolt faluban 10 darab kúriával bírtak.
Ógyallán a Szabadhegyiek is bírtak kúriával, de ennek már nyoma sincs szét lett hordva, s az örök feledésbe merült.

Az ógyallai borok jó szereplése öröm, milyen kár ,hogy nem magyarul címkéznek, s , hogy magyarul már csak a prospektusból meríthetjük a tudományt az édes nedűről.

Ógyalla elérkezett a küszöbhöz, 2001-ben 50,5% volt magyar. A gyárhoz betelepített tótok miatt, és a délről a várost határoló tót "légiós falu" miatt is.

Bajcs karcsúnyakú temploma után Érsekújvár mellett csurog a Zsitva.
Udvard falu határából nem látszik a mai felvidék egyik legismertebb szobra: a tenyér és benne a szem, a kitelepítettek jelképe. De magyar szelek fújnak erre fele , fenntről az Árpád-kori kálvária felől.

Zsitvabesenyő az utolsó falu a magyar világból, ha lenne határ, amit meghúztak volna az etnikai arányok szerint, itt húzhatták volna meg.
Zsitvabesenyőn ma is 80% felett van a magyarság, és gyürkőzik a magyar iskola, mert a jövőt építeni kell.

Érsekújvár felett a török időkben elmenekültek a magyarok, Nagyszombatba mentek a püspökkel, ott mára eltótosodtak.
De nem kell azt hinnünk Trnava valami tót név, á dehogy , a német Tirnau tótosítása.

Besenyő után Ohaj és Valkház következik. Maroknyi magyarság jelzi e két faluban: 100 éve a fél falu magyar volt.
Ellentétben Hullal, Zsitvafödémessel és Mányával, melyek a török idők óta tót községek.
Kismánya volt az egyetlen magyar falu e tót térségben, melyet Trianon legázolt, aztán direkt Nagymányához csatolták, kevés megmaradt magyarsága se tűnjön fel a térképen, ahogy ez lett Felsőaha, Horhi, Béd ,Menyhe sorsa is.

Gyarak, Zsitvaszentmihály,Mártonfalva is többnyire tót községek voltak az elmúlt századokban. És itt kezdődik újra a magyarság, a Zoboralja felé tartó, sőt azon átívelő, Vízmögéig érő (Vicsápapáti) palóc-félsziget.

Vajk község első királyunk nevét viseli. Nemesdicske nemesi közsgége Trianon után hamar elvesztette magyar többségét, ma Verebély városka része. A Dicske feletti domboldalon a Nekseyek mauzóleumát birtokló tótocska szép kis mekcsenyt vésett a Neksey s-e felé...
A másik oldalon Zsitvagyarmat is feledheti magyar múltját, de az utolsó magyarok sohasem adják fel.

Verebély városa következik. A félig magyar , félig tót nagyközségre pottyantott tót panelblokk átalakította az etnikai arányokat. Sőt, a palóc-félszigetet (a Nyitra és Léva között lévő magyarságot) épp itt igyekeztek kettévágni.
Ezek után kevésbé érthető, hogy Verebélyen hogy lehet egy ipolysági magyar polgármestre, aki ráadásul magyarul írja a nevét. Lám lám csak akarni kell!
Felsőaha is Verebélyhez tartozik. Jókai Mária itt mentegeti az utolsó Felső-Zsitva menti magyar falu néprajzát, szokásait, hagyományait.
Magyar iskola nélkül nem sokra mennek.

Verebély buszmegállóiban már már csak a csiffári asszonyok, a tildi öregemberek és az ahai dolgozók beszélnek magyarul. A panelban növekedő kis Szabóból szülei Sabovát nevelnek, s egymás közt még magyarul , de a gyerekhez tótul szólnak.
Itt mintha örökre befészkelte volna magát a tél zordsága.

A domboldalon áll a Mednyánszkyak egyik kedvenc nyaralója, Tajnasári házai, szőlőlugasai között.
Elejtette az ecsetet az utoljára itt nyaraló Mednyánszky. A tajnaiak felvették a kis motyójukat, és mentek, mert menniük kellett.
A régen közel színmagyar faluban ma hárman vallják magukat magyarnak.

Zsitvaújfalu magyarsága is a múlté. De hogy örül az a maradék magyar, amikor magyar nyelvű misét hall a zarándokhelyen! S mintha csak jönnének a magyarok egymás után elő a semmiből, a megsemmisített identitásuk mögül. Mert "a víz szalad , de a kő marad".

Szelepcsény, nevet adott egy nagy csallóközi püspöknek Szelepcsényi Györgynek, aki szintén úgy gondolkodott : merjünk nagyot alkotni! Ezért tenyésztett például selyemhernyókat többek között.

Barstaszár és Malonya már régi tót községek, itt húzodott a magyarság és tótság határa a török idők előtt.
Az összevont falu csodás Ambrózy kastélya mellett híres arborétumuk ma központi túristalátványosság.

Hízér falvát átszelő Zsitva-patak Aranyosmarót városán át vezet.

Aranyosmarót nagy időn keresztül volt Bars vármegye központja. Mint ilyen magyarrá is vált a 19-20. század fordulójára. Itt született Konkoly-Thege Gyula például. S itt vitték a megyei életet, a megyei elöljárók a Zselíztől Körmöcbányáig terjedő vármegyében.

Még két kis tót falu van: Zsitvaapáti-Maholány és Ebedec. E két falu utolsó egy-egy magyarja az elmúlt tíz évben adta vissza lelkét.

Itt ered a Zsitva a Madaras és a Tribecs találkozásánál.

Az első mellékpataknál Kistapolcsányban Rákóczi címerrel dicsekedik az időlegesen Csehszolák állami kastéllyá tett kastélyszálló. Mégicsak Rákóczi egyik kedves helye volt ez. Ahol azok az erdők kezdődnek melyek felvisznek Hrussó várához, ahol Géza, Szent László szeretett vadászni, ahol Szent Imrénk, István király fia, a fiatalok védőszentje, is vadászgatott, s talán pont itt esett el 1031-ben egy vaddisznó által.

Nem messze innen a zoboraljai magyar falvak másik határában pedig a zobori erdő barlangjaiban az első Árpád-házi szentek élték remete életüket.
Nézték az örök természetet a Nyitra és a Zsitva partjai övezte dombokon, és tudták: Mindezt Isten alkotta ilyen szépnek

forrás: Huba - gobeshop.com


Motesiky Árpád

Őseink nyomán a Zsitva völgyében - 6.

Ha a Zsitva völgyében barangolunk, feltétlenül szólnunk kell ama jelentős történelmi eseményről, ami Zsitva toroki béke gyanánt vonult be történelmünkbe: Komárom alatt a Zsitva torkolatánál 1606. november 11-én, húsz évre kötötték Rudolf, Bocskay és a török szultán között, annak megbízottai közreműködésével.

A békekötésen Rudolf sem volt jelen, biztosai Molarth J., Althan A. tábornokok voltak, magyar részről még Thurzó Györgyöt, Istvánfi Miklóst, Batthyány Ferencet és Erdődi Kristófot küldte ki. Bocskay biztosai pedig Illésházy István, Nyári Pál, Czobor Mihály és Hoffman György voltak. A békekötést Rudolf majd egy hónappal később, december 6-án írta alá.

A békekötés legnevezetesebb jelentősége, hogy Magyarország évi adófizetését megszüntették és Rudolf egyszerre, véglegesen háromszázezer aranyat fizetett. Az okmányt magyar, latin és török nyelven írták alá…

Ámde kanyarodjunk vissza ismét a mába, és álljunk meg egy pillanatra a Zsitva völgyéhez tartozó egyik legnagyobb községben, Udvardon (Dvory nad Zitavou). Ősrégi magyar falu, hajdan a besenyők lakták, majd a királyi udvarnokok, innen a neve is. Nagyot ugorván, a török és kuruc idők felett, a szabadságharcról annyit, hogy a falu ellenállt. Lelkes és jeles esperes-plébánosa Majtényi Adolf 1849. február 8-án szétszedette a Nyitrán és a Zsitván átívelő hidat, hogy megakadályozza az osztrák seregek Udvardra való bejutását és áthaladását. A község első, három osztályos, szalmafedelű iskolája 1870-ben épült. Ma teljes felépítésű magyar alapiskola, mezőgazdasági szakintézet (érettségivel) és iparművészeti szakiskola is működik itt. Az ötezren felüli lakosság közel nyolcvan százaléka magyar ajkú…

Udvardról talán még el kell mondanunk, hogy élénk kulturális élet folyik a községben, de bevonult a felvidéki magyarság köztudatába, hogy évente Udvardon rendezik Mérföldkövek címmel a szlovákiai magyar helytörténészek országos összejövetelét. Lapunkban beszámoltunk a "Kossuth emlékek nyomában" címmel tartott múlt évi tanácskozásról. Az idei országos találkozót a "Rákóczi-hagyományok Szlovákiában" égisze alatt nyolcadik alkalommal tartották…

A besenyők zsitvavölgyi emlékeit őrzi Zsitvabesenyő (Besenov), az 1075-ben lefektetett hivatalos okiratok a besenyők székhelyeként jegyzik. A határban feltárt leletek szerint a honfoglaló magyarok Besenyőn azonnal letelepedtek. Későbbi okiratok szerint a Szentbenedeki Apátság birtoka volt, de 1311-ben Csák Máté szemet vetett az érsekségi birtokra.

A községnek van magyar óvodája és magyar iskolája, jól működik a Csemadok, különösen a színjátszók jeleskednek, de jól működik a citerazenekar is. Lakóinak száma közel kétezer, nyolcvan százalékon felül magyarok lakják…

*

A Zsitva völgye néphagyományai, népmeséi, ősi legendái igen gazdagok. Az egyik legenda egészen Mária Terézia uralkodásának idejére nyúlik vissza. Mégpedig az udvardi Pintér gazda gúnárjáról esik szó. Ugyanis Pintér uram gúnárja olyanra nőtt, mint egy jókora borjú. Járt is csodájára az egész falu, de Udvard környéke is.

Pintér gazda, józan, paraszt eszével azon gondolkodott, hogy gúnarát kinek ajándékozza. Talán a bírónak, vagy a grófnak? Úgy tűnt neki, hogy azok a gúnárhoz képest nagyon kis emberek és végül úgy döntött, hogy a bécsi udvarba, Mária Teréziának ajándékozza a gúnarát.

Az uralkodó asszony nagyon megörült eme ritkaságnak, amelyet egész Bécs megcsodált, és úgy döntött, hogy megjutalmazza a gazdát ritka ajándékáért. Először is megbízta írnokát, hogy díszes levélben köszönje meg az ajándékot, és száz aranyat mellékeljen hozzá.

A levél elkészült, s Mária Terézia hozzá a száz aranyat is kiutaltatta. Ám az írnok úgy gondolkodott, hogy minek a parasztnak száz arany, elég, ha hetvenötöt küld neki. És ez így ment sorjában, míg végül a küldönc huszonöt aranyat kapott és a levelet hozzá, hogy vigye Udvardra.

Ám hosszú az út Bécstől Udvardig, a küldöncnek volt ideje gondolkodni, és úgy döntött, hogy csak a krajcárt - amit a levél és a pénz kézbesítéséért kapott - adja át Pintér gazdának. A gazda a csekélyke adománynak is, de különösen a díszes, kalligrafikus betűkkel írott levélnek örült. Boldogan mutatta mindenkinek…

Node Mária Teréziát sem a gólya költötte, noha alattvalói, mint asszonyt, gyönge uralkodónak tartották. Küldött egy titkos ügynököt Udvardra, azzal a megbízatással, hogy győződjön meg róla, vajon Pintér gazda megkapta-e a levelet és az aranyakat? A gazda a kérdés hallatán nagyon elkomorodott és mutatta a krajcárt, hogy neki csak ennyi jutott!

Talán mondanunk sem kell, hogy Bécsben Mária Terézia nagy ribilliót csapott, mindenki elnyerte "jutalmát" és a bűnösök annyi botozást kaptak, ahány aranyat dugtak zsebre, s természetesen elbocsátották őket kényelmes állásukból…

Egy másik történet, vagy legenda a Hull község birtokosáról, Dóry grófról szól, illetve a Hull falucska és Rendve között a határban álló templomról van szó, amelynek láttán mindenki csodálkozik, hogy nem az egyik, vagy a másik községben építtették, hanem a széles mezők és búzatáblák közepén áll.

A történet röviden arról szól, hogy Hull község egykori ura, Dóry gróf bizony nem a szerénységéről volt nevezetes, hanem inkább a földi örömöket helyezte előnybe. Magyarán ivott, tivornyázott, vadászgatott, kártyázott és a környékbeli parasztlányok bájait sem vetette meg. Miközben hitvese odahaza, a kastély előtt lévő Mária-szobor előtt imádkozott a gróf lelki és testi épségéért.

Történt, hogy a gróf úr az egyik éjszakai "portyájáról" hazatérőben bizony kapatosan vágtatott hazafelé, és lovával egy mély szakadékba zuhant, s eszméletlenül feküdt a mélyben. Lova a zuhanást sérülések nélkül megúszta, és reszketve állt eszméletlen ura felett, majd hazavágtázott.

Az üres nyereggel megérkező paripa láttán a kastély úrnője azonnal riadóztatott minden szolgát és a gróf úr keresésére indultak. A grófot megtalálták és miután sebeiből felgyógyult, megfogadta, hogy véget vet a léha életnek és jó útra tér. A baleset helyén pedig templomot emeltetett…

A nép száján forgó legendához csupán annyi lenne még a hozzáfűzni valóm, hogy igaz történeten alapul. Dóry gróf személyében egy ősömet, vagy dinasztiánk egyik tagját, Motesiczky Pál grófot kell megtisztelnünk, kinek hitvese Bossányi családból származó grófkisasszony volt. Hát Pali "bátyánk" bizony betyár gyerek volt, még ifjú házas korában is. A baleset azonban nem Hull környékén történt, hanem Trencsén vármegyében és nem lóról esett le, hanem hintajából zuhant - borgőzös fővel - egy szakadékba. A templomot pedig a gróf édesapja, István gróf építtette 1762-1767 között a hulli és rendvei temetőben.

forrás: hetethethatar.hu



Felvidék
Zemplén



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona