Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Politológ László Öllős: Záujmy národa nie sú nadovšetko

Od momentu, keď Robert Fico vybral do svojej vlády SNS, sa slovensko-maďarské vzťahy stali citlivou témou dňa. Politici si myslia, že je to sud s pušným prachom, no zaobchádzajú s ním tak, akoby boli pyromani. Nie pyrotechnici. A hoci sa Ján Slota počas vyšetrovania prípadu Hedvigy Malinovej usiloval podľa jeho slov "nepovedať ani mäkké f", nahradili ho iní, a to z obidvoch strán slovensko-maďarskej hranice. Slovná vojna dvoch susediacich štátov naplnila stránky novín. Keď sa politici rozhodli uhasiť napätie, ktoré sami vyvolali, prišli s návrhom premyslieť deklaráciu o historickom vyrovnaní medzi obidvoma národmi. Na hlbšie príčiny etnických potýčok sme sa opýtali politológa a analytika, Maďara z juhu Slovenska - Lászlóa Öllősa, ktorý tvrdí, že "Záujmy národa nie sú nadovšetko. Existujú aj vyššie princípy - celoľudské normy."

Cítili ste niekedy nevraživosť voči Maďarom osobne?
Naozaj málokedy, ale v každom národe sa občas nájdu nejakí hlupáci... No ja som mal vždy veľa slovenských priateľov.

Nenafukuje sa v slovensko-maďarských vzťahoch na Slovensku niečo, čo v reálnom živote neexistuje?
Sú problémy, ktoré existujú. V posledných rokoch bola atmosféra viac-menej pokojná, napriek tomu sa viacerí pamätajú na napätie pred rokom 1998. Iní sa pamätajú, ako sa usiloval Husákov režim zrušiť maďarské školstvo, a starší ľudia aj na to, ako boli vysídľovaní. Môj starý otec, napríklad, bol tiež na zozname tých, ktorých mali odsunúť. Keby sa to nezastavilo, pravdepodobne by som sa ani nenarodil, lebo rodina by sa vydala iným smerom. A stále pretrvávajú nedoriešené ekonomicko-právne problémy, aké majú viaceré menšiny. Maďarský jazyk nie je úradným jazykom ani na tom území, kde Maďari bývajú vo veľkom počte, a kultúrne inštitúcie Maďarov na Slovensku sa nemôžu rozvíjať takým tempom, akým by ich samotní Maďari boli schopní budovať, keby ich iniciatívy neboli brzdené.

Ktoré konkrétne?
Až donedávna sa napríklad diskutovalo, či vôbec môžu mať Maďari na Slovensku svoje centrálne múzeum, a aj dve maďarské divadlá na juhu Slovenska mali a stále majú sústavné problémy. A ako dlho sa ťahala problematika maďarského vysokého školstva.

Aj slovenské divadlá mali a majú veľké starosti o prežitie - je to predsa dôsledok postoja ku kultúre v tomto štáte, ktorého politiku vo vláde osem rokov podporovala aj SMK.
Ale slovenských divadiel je oveľa viac.

Možno aj problémov obhájiť záujmy slovenskej kultúry pred vládou vo vlastnom štáte bolo o to viac, nemyslíte?
V ťažkostiach maďarských inštitúcií sa však vždy dal vystopovať aj národnostný kľúč. Ak sa vrátim k tým nedoriešeným sporom - maďarská symbolika nie je súčasťou štátnej symboliky, ktorá je čisto národná. Navyše, v krajinách, kde je menšinový problém viac-menej vyriešený, si vedúci politici dávajú záležať na tom, aby z času na čas symbolicky demonštrovali príslušnosť menšiny k občianskemu spoločenstvu. Objavia sa na podujatiach svojich menšín a demonštratívne hovoria ich rečou. Robia kroky, ktorými uctievajú ich kultúru a dôstojnosť. Na Slovensku sa to, žiaľ, robí len málokedy.

Ani v predchádzajúcom období, keď to SMK mohla ovplyvniť na najvyššej úrovni?
Ani vtedy, hoci sú tu aj svetlé výnimky. Napríklad prejav Pavla Hrušovského spred dvoch rokov v Národnej rade bol veľmi dôležitý pre naše vzájomné vzťahy. Nie je to však pravidlo, hoci by to mala byť každodenná prax. Na druhej strane aj predstavitelia menšín by sa mali správať podobne ústretovo. Niektorí predstavitelia SMK sa však o to pokúšali.

Analytik a psychológ Péter Hunčík pre SME povedal, že za súčasnú napätú situáciu síce nesie zodpovednosť premiér Fico, ale rovnako aj predchádzajúca koalícia. Vrátane SMK, ktorá sa pre rad svojich postojov nedostala do tej dnešnej, a Smer si radšej vybral SNS.
Čo k tomu môžem dodať? Premiér sa rozhodol tak, ako sa rozhodol.

Ale vy ste politológ.
Bolo tu niekoľko dôvodov, pre ktoré Smer siahol po SNS. Na krajskej a lokálnej úrovni Smer v mnohých prípadoch vytvára „spoluvládnu" väčšinu so SNS. Pravdepodobne tieto časti strany tlačili na vedenie, aby si vybralo práve národniarov. Aj v samotnom vedení Smeru existuje silná skupina, ktorej súčasná koalícia dokonalo vyhovuje. Predpokladám, že sú za tým aj niektoré ekonomické záujmové skupiny, lebo Slotovej strane stačilo dať menej pozícií, ako by sa muselo dať SMK alebo inej strane, a to nielen na tej najvyššej úrovni. Možno si premiér Fico myslel, že väčšia časť politickej základne Smeru je bližšie k SNS ako k iným stranám, a riskoval, že druhá časť s tým nesúhlasí. Tým vlastnú stranu výrazne oddialil od sociálnodemokratických hodnôt a rozhodol sa podstúpiť i to, že slovensko-maďarské vzťahy budú veľmi zlé.

Aj napriek tomu, že v týchto dňoch prišiel podpredseda vlády Dušan Čaplovič s iniciatívou o historickom vyrovnaní medzi Bratislavou a Budapešťou, ktorú podporujú aj ministri zahraničia oboch krajín?
Zdá sa mi, že to nie je skutočná iniciatíva, ale len snaha o diplomatické urovnanie terajšieho konfliktu. Teoreticky je to otvorená cesta, ale k naplneniu takejto deklarácie by bolo potrebné robiť konkrétne kroky, ktoré sa z postojov súčasnej vlády vôbec nerysujú. Ide len o ukončenie terajších sporov. Na vyrovnanie historickej časti deklarácie je potrebné zároveň pozitívne riešiť súčasnosť. Pochybujem, že súčasná vláda o to stojí. Vyrovnanie, ako to poznáme z mnohých európskych príkladov, je proces. Nekončí sa nejakým vyhlásením, ale iba sa začína.

Ste skeptický už voči samotnému začiatku?
Začiatok ako taký pokladám za pozitívny, ale pochybujem o pokračovaní tohto procesu v principiálnych oblastiach. Malo by ísť o cestu, v ktorej sa zblížia obidve spoločnosti - keď sa každá strana pousiluje pochopiť problémy toho druhého, a nebude demonštrovať len svoje vlastné.

Čo by ste odporúčali v tomto zmysle maďarskej strane?
Ak privítala takúto iniciatívu, mala by si premyslieť, čo všetko sa v našej spoločnej minulosti napáchalo voči Slovákom. A mala by zhodnotiť aj svoje súčasné strachy a predsudky voči slovenskej spoločnosti, a nielen opakovať svoje výhrady.

Dušan Čaplovič povedal, že predstava dejín ako veľkého obžalovacieho spisu sa mu vidí šialená - musí sa to skončiť na obidvoch stranách, a preto navrhuje uzavrieť dejiny. Dá sa to vôbec?
Nie. Za skutky našich predkov síce priamo nemôžeme, veď neboli sme to my, ale sme zodpovední za to, že pokračujeme v ich spôsobe uvažovania, argumentoch a postojoch, ktoré neboli správne. Nie sme ochotní kriticky pristupovať k dejinám. Práve naopak, ťažíme z dávnych vášní a politiku robíme na tejto báze. Dokonca sa to prenáša aj do spoločenských vied, aby sme sústavne odôvodňovali rozporné udalosti a skutky minulosti. Za to teda zodpovední sme. Vyrovnanie nie je o minulosti, ale o súčasnosti a predovšetkým o budúcnosti - vyrovnať by sa mali súčasné generácie, nie tie predtým, ktoré už nežijú. Vyrovnanie by malo prebehnúť v mysli každého človeka.

Je možné také niečo docieliť?
Samozrejme, že je. V Európe je viac príkladov. Keď boli toho schopní iní, prečo nie my? No vyrovnanie je možné len vtedy, keď väčšina verejnosti pochopí a akceptuje to, že záujmy národa nie sú nadovšetko. Existujú aj vyššie princípy, isté celoľudské normy. A keď medzi celoľudské normy dokážeme zaradiť aj národnú slobodu, ktorú tvoria typické javy modernej národnej existencie - rozvinutý jazyk, školstvo a kultúra - tak pochopíme, že každý má na to právo, nezávisle od toho, ako sa posúvali hranice a kto je práve teraz vo väčšine. S tým sa má vyrovnať samozrejme väčšina Európy, ale dá sa tvrdiť, že vo väčšine štátov Európskej únie sa to už stalo. Naposledy napríklad vo Veľkej Británii - bez akéhokoľvek vonkajšieho nátlaku, čiže z vnútorného presvedčenia.

V Rakúsku bol krátko pri moci Heider, vo Francúzsku Le Pen a v talianskej vládnej koalícii aj neofašistická Liga severu. Knieža Schwarzenberg pre SME povedal, že aj Slovensko musí prejsť „svojou slotou", teda zlým počasím. Čo myslíte, ako dlho bude trvať stav, keď obraz Slovenska spoluvytvárajú nacionalistickí lídri?
Nie som jasnovidec a neviem povedať, čo bude o niekoľko rokov.

Ako politológ hodnotíte len to, čo bolo?
Nikdy neveštím, lebo to nie je seriózne. Snažím sa vysvetliť, čo sa deje v súčasnosti. A čo sa týka budúcnosti - usilujem sa uvažovať o tom, čo vyplýva z toho, keď sa niečo odohráva dnes, a bez predpovedí analyzovať súvislosti jednotlivých možných alternatív.

Ľudia, čo poznajú pozadie záujmových ekonomických skupín, tvrdia, že politológovia na území Slovenska sú bezradní, lebo nie sú zasvätení do procesov, ktoré motivujú politikov v ich konkrétnych rozhodnutiach. Máte aj vy tento pocit?
Nie. Poznám sa dobre s jedným podnikateľom, čo sa rozhodol, že bude kandidovať na primátorské kreslo istého mesta a bol presvedčený, že vyhrá voľby, lebo vrazil do kampane viac peňazí ako jeho protivníci. No napokon hrôzostrašne prepadol. Politika napriek tomu, že v postsocialistických krajinách - a zvlášť na Slovensku - je do veľkej miery o záujmoch, nikdy nie je len a len o nich. Je aj o principiálnych hodnotách, i keď politici a predovšetkým ekonomicky činní ľudia a podnikatelia si myslia, že je to inak. Tieto hodnoty sú o niečo abstraktnejšie ako viditeľné záujmy ľudí, čo znamená, že to vyžaduje určité vedomosti, aby ich človek uvidel v každodennom záujmovom boji. Niektorí ľudia si myslia, že politika je len o záujmoch a potom sa tak správajú, čo je rovnako jedným z hodnotových systémov, ktorý sa dá presne identifikovať a pomenovať.

Ako?
Keď si nejaký človek myslí, že organizácia spoločnosti je predovšetkým rovnováhou rôznych sebectiev jej členov, nemôže sa nikdy s nikým dohodnúť na základe dôvery. Nie je to žiadny moderný objav. Vysvetlenie štruktúry vzťahov v spoločnosti rovnováhou sebectiev je jedna z veľkých koncepcií osvietenstva, ktorá sa viaže k menu známeho filozofa Thomasa Hobbeesa. Myslel si, že ľudská spoločnosť je vybudovaná práve na tomto princípe, no na konci svojich úvah musel dospieť k absolutizmu, lebo nič iné nemôže tieto sebectvá ustrážiť. Modely, z ktorých vyrástla moderná ústavná demokracia, však vychádzali z predpokladu, že existuje určitá úroveň ľudskej racionality, čo dokáže hodnotiť svet okolo seba aj inak, ako zo svojho egoizmu - z pohľadu celku. Máme na to kapacitu. Na to je však potrebné, aby sme predpokladali túto vlastnosť aj u iných a aby sme ju posilňovali vo vlastnom správaní. Tí, čo hovoria, že abstraktní analytici sú naivní, nevedia, že práve oni dokážu presnejšie pomenovať, čo prežívajú ich kritici a ako uvažujú. Navyše, nerátajú s tým, že niektorí analytici pristupujú k veciam morálne a sami sebe vedia položiť otázku - aký trend chceme vlastne posilňovať?

Ako vnímate to, že obchodníci si vymieňajú výhodné informácie nie na základe toho, či je ich partner Maďar, Slovák, alebo Rus. Má kapitál akúsi internacionálnu morálku?
Trhová ekonomika vo svojej podstate nie je dobrosrdečný systém, no obzvlášť láskavý nebol ani ten predchádzajúci. Trhové hospodárstvo nie je dokonalý raj, ale zatiaľ sa ukazuje, že je lepší ako ktorýkoľvek iný systém. Preto existujú ďalšie oblasti spoločenského života, aby vyrovnávali neduhy, ktoré súvisia s trhovou ekonomikou. Musíme budovať inštitucionálny systém, ktorý sa postará o tých, čo trhová súťaž odsúva na okraj. Napokon, ekonomika sa internacionalizuje už od 16. storočia, nie je to moderný fenomén, ale v súčasnosti je na najvyššej úrovni.

Nie je to tak, že záujmové skupiny, ktoré mali pri minulej vláde dobré postavenie, sa odrazu stali neprijateľné pre vládu súčasnú z pragmatickejších dôvodov, ako je sociálna solidarita, ktorú hlása?
Odchádza jedna záujmová skupina, prichádza iná, ktorá je previazaná s určitými politickými stranami. Tiež majú svojich ľudí, čo sa budú správať podobne, ako tí predtým. Ak to prispieva k ekonomickému rastu, je to v zásade v poriadku. Prestáva to byť v poriadku vtedy, keď nie sú vyvažované negatíva, ktoré to so sebou prináša - keď sa o to nevie postarať štát, prípadne medzinárodné spoločenstvo. Keď známy ekonóm John M. Keynes, ktorý sa po 2. svetovej vojne spolupodieľal na budovaní významných medzinárodných inštitúcií, usúdil, že len tak sa dá čeliť hlbokej svetovej ekonomickej kríze, spozoroval jednu základnú súvislosť - problémy treba riešiť na tej úrovni, akú úroveň dosiahli.

Obracajú sa na vás politici s praktickými otázkami?
Niektorí áno. Múdry politik potrebuje nezávislé a kvalitné hodnotenia situácie, napriek tomu, že jeho sociálne väzby sú iné, ako nejakého intelektuála.

Dokážu si správne vysvetliť to, na čo ste prišli?
Sú takí, čo sa snažia.

Študovali ste na Slovensku i v Maďarsku. Cítili ste rozdiel v interpretácii histórie?
V obidvoch krajinách sa predtým robila predovšetkým národná história. Vychádzala zo základu, ktorý som už kritizoval, že národné záujmy sú nadovšetko - keď si myslíme, že to naše je najhodnotnejšie a predstihne čokoľvek na svete, a následne si to všelijako vysvetľujeme a odôvodňujeme. Je to tá najnebezpečnejšia dimenzia moderného nacionalizmu. No po obidvoch stranách spoločnej hranice je už veľa takých historikov, čo dokážu hodnotiť dejiny nezaujato.

Dušan Čaplovič deklaroval, že chce z moderných slovensko-maďarských vzťahov vylúčiť históriu. Keď však nedávno rozčúlene protestoval proti výstave v Európskom parlamente Nikdy znova 1945 - 1948, ktorá hovorí o nútenom odsune maďarských rodín z juhu Slovenska do Čiech, nevyvrátil tým svoje vlastné slová?
Je to len ďalší signál, že pravdepodobne nejde o skutočné vyrovnanie, ale iba o diplomatické gesto na ukončenie zahraničnopolitického problému.

Ako ľudské emócie politikov určujú situáciu v krajine?
Ak sa opýtate psychológov, všetci vám povedia, že prevažná väčšina informácií, ktoré dostávame, nie sú racionálne. Len optimisti tvrdia, že až 20 percent informácií zo sto sú racionálne, väčšina však hovorí, že emócie prevažujú podstatne viac. No ani politické, ani národné emócie nemusia byť prevažne agresívne. Môžeme mať súcit, môžeme byť radi, že vôbec existuje niekto iný a s radosťou čerpáme z toho, čo ten druhý vytvoril. Mimochodom, multikulturalizmus vo vnútornej rovine vychádza z faktu, že ak sa pozrieme do svojej vlastnej individuálnej kultúry - ktorá časť odkiaľ pochádza, tak zistíme, že máme v sebe polku sveta. Základy našich geometrických vedomostí napríklad pochádzajú zo starovekého Egypta, čiže sme trochu aj Egypťania. Bez toho by sme boli veľmi jednoduchí. A keď sa pozrieme na to, čo Slováci majú z Maďarov a Maďari zo Slovákov, tak zistíme, že nesmierne veľa! Len národná interpretácia to celé zjednodušuje, lebo si potrebuje vytvárať ideológiu. V skutočnosti však máme radi kuchyňu a vína toho druhého, tie najjednoduchšie veci, čo človek k životu potrebuje, a samozrejme aj tú vysokú kultúru.

Trúfate si povedať, že rozumiete Slovákom?
Netrúfam. Občas ani Maďarom nerozumiem! (Smiech.) No mám veľa slovenských priateľov, a keďže s nimi veľmi dobre vychádzam, dám si od nich všetko vysvetliť.

Sú Slováci mierumilovný národ?
Sú aj mierumilovní Slováci, aj nemierumilovní. Podobne ako iné národy. Zaujímavé je, že tí mierumilovní väčšinou rovnako nesúhlasia s týmto stereotypom, ale bojovní a agresívni to tvrdia veľmi často, aby zakryli, čo si vlastne myslia. Kto sa často odvoláva na holubičí charakter svojho národa, je podozrivý. Neverím mu a napokon ani takýmto typológiám.

V spoločnej Európe vznikla móda chodiť „žalovať" do Bruselu. Dokážeme si ešte urovnať vzťahy aj bez medzinárodných intervencií?
Ak sa pozrieme na mapu sveta, sme úžasne malilinkí! Pre malé krajinky, ako sme my, existujú dve možné stratégie. Jedna z nich je tá, o ktorej už raz hovoril známy teoretik Oszkár Jászi, že ak sa nepodarí federalizovať Rakúsko-Uhorsko, rozsype sa, a región sa zbalkanizuje. Nové štátiky sa za pár štvorcových kilometrov spoja s hocikým a urobia všetky tie hnusné veci, čo už poznáme z histórie. Úplne stratia zmysel pre celoľudské hodnoty a demoralizujú sa. V rámci Európskej únie sa to dá urobiť aj umiernenejšie, ale silnejší to budú využívať. Druhá možnosť je, že si naše problémy vyriešime na úrovni. Stabilitu dosiahneme len vtedy, ak budeme spolupracovať ako iné krajiny únie. Ak to dokážeme, pozitívne tým ovplyvníme budúcnosť celej Európskej únie, lebo samotná únia zatiaľ nie je dostatočne funkčná. Ak bude mať únia priaznivú budúcnosť, ukáže svetu príklad, že z viacnárodného celku je možné vytvoriť konkurencieschopnú jednotku - ekonomicky aj kultúrne. Ak to nedokážeme, tak po našej viac ako tisícročnej histórii, v ktorej sme boli na čele sveta, sa začne iné obdobie, a iní sa postavia na čelo vývoja. Nechcem rozoberať, aký vplyv to bude mať na naše národné kultúry.

Myslíte si napriek tomu, že nacionalizmus je plný aj pozitívnych emócií - lásky k vlasti, vlastnému národu a teraz aj ku kontinentu?
Nacionalizmus je v podstate neutrálny pojem. Je to moderný fenomén, s ktorého pomocou sme sa dostali zo stredoveku, keď sme sa pozdvihli nad stavovský, viac-menej internacionálny systém. Má teda pozitívne aj negatívne prvky - popularizuje napríklad vysokú kultúru pomocou živých jazykov. Jeho pozitívne prvky by mali tvoriť národnú slobodu každého človeka, nezávisle od toho, kde sa práve náhodou nachádza. Z toho vyplývajú aj alternatívne štruktúry štátu, ktoré dnes pokojne fungujú. Nič sa nedá robiť, Švajčiarsko existuje a darí sa mu - nedá sa to zamlčať.

Čo poviete na to, že v Česku vláda akoby nikomu ani nechýbala? Prezident Klaus prehral spor s predsedníčkou Najvyššieho súdu, je ohlásené znižovanie cien plynu, všetko funguje. Potrebujeme vlastne nejakých vládnych predstaviteľov, čo búria emócie?
Niečo podobné mali Taliani. Spoločnosť žila v pocite, že vláda voľačo robí, ale my sa o to nestaráme. No niekto ju predsa zvoliť musel. Zatiaľ v Česku nedosiahli stav, aby vláda mala zásadný priamy vplyv na chod spoločnosti. Ale nesmie to trvať pridlho.


László Öllős (1957) vyštudoval maďarčinu a dejepis na UK v Bratislave, neskôr politológiu na Stredoeurópskej univerzite a v USA. Doktorát z filozofie získal na Univerzite Eötvösa Loránda v Budapešti. Momentálne pracuje na analýze povolebného neúspechu SMK na pôde Fórumu inštitútu pre výskum menšín v Šamoríne. Je ženatý, má dve deti, žije v Šamoríne.


TINA ČORNÁ, sme



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona