Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Civilek, politikusok, nemzeti érzelmű fiatalok az EMI-táborban
[ 2006-08-29 - 23:32:02 ]

A politika ideje lassan lejár, és inkább a civil szféra fogja átvenni a magyarság létkérdésének a felvállalását, hogy fennmaradhassunk. Sokan gondolták ezt így az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság által a Gyergyószentmiklós melletti Négyes Motelnél szervezett EMI-táborban is. A magyarságukat bátran vállaló fiatalok szerint nagy szükség lenne az anyaországgal történő együttműködésre, és arra, hogy a magyar politikai is segítse Erdély autonómia törekvéseit.

A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának Benkei Ildikó készített összeállítást.

– Hogyan látja Erdély, és az erdélyi magyar ifjak helyzetét?

– Alkalmazkodnunk kell az újonnan alakuló helyzetekhez, az Európai Uniós csatlakozáshoz. Magyarország nagyon gyengül, átverték. Nekünk kell erősnek lennünk, itthon. Olyan magatartású példát kell mutassunk, ami az anyaországból hiányzik. Fogyunk, kevesen vagyunk, és látjuk ezeket a problémákat. Az Erdélyi Magyar ifjaknak is köszönhetően lassan egymásra találunk, attól függetlenül, hogy fölöttünk mi történik, hogy a politika mit határoz. Ha mi ilyen helyeken össze tudunk gyűlni, el tudjuk mondani, hogy mik a problémáink, és látjuk, hogy nem vagyunk egyedül, akkor ez olyan erőt ad, hogy kívülről senki nem tud befolyásolni. Hogyha ez sikerült, akkor azt mondom, hogy nincsen mitől félnünk, feltámadunk. Magyari Levente vagyok.

– Honnan, Gyergyószentmiklósról érkezett?

– Gyergyószentmiklósról, igen.

– Megalkuvás helyett nemzetpolitikát követeltek tavaly az első EMI tábor szervezésekor. Most, idén, mi a jelszó?

– Bagoly Zsolt vagyok, az EMI alelnöke. Az idén a jelmondat: „Aki magyar velünk tart!” Azért ez, mert ebben az évben a központi téma 1956. Ez volt az utolsó legnagyobb önrendelkezésért vívott harcunk, és véleményünk szerint a megalkotandó nemzetpolitika - a jelenlegi helyzetben - az önrendelkezésért vívott harc köré kell hogy csoportosuljon. Azért nevezem megalkotandónak, mert jelen pillanatban nem mondhatnám, hogy a magyarság önrendelkezhet. A Felvidéken, a Délvidéken, Kárpátalján, de Budapesten sem. Épp arról próbálunk beszélgetni, például az autonómia- vagy a nemzetpolitika-kerekasztalon, hogy lehet-e ezügyben, mondjuk az RMDSZ-re még valamilyen érdemleges nyomást gyakorolni? Érdemes-e? Én úgy gondolom, hogy nem, egy belső megtisztulás nélkül, vagy egy alternatív párt megjelenése nélkül tíz év mellékvágány után lehetetlen ezt a versenypártot valós érdekképviseletre kényszeríteni.

– Ha megvalósulna az önrendelkezés, miben lenne más az önök, az erdélyi fiatalok élete?

– Elsősorban abban, hogy abból az alapvető emberi jogból kiindulva, hogy az ember saját sorsáról maga dönthetne.

– Úgy érzi, hogy korlátozva vannak önnek, mint kisebbségnek a jogai?

– Hát egyrészt én nem vagyok kisebbség, én erdélyi magyar vagyok, azon belül székelyföldi. Székelyföldön egyáltalán nem vagyok kisebbség. Én annak a nemzetnek a része vagyok, amely 1920-ban szerte-szét szabdaltak, mesterséges határok révén. És igenis úgy érzem, hogy korlátozva vagyok alapvető emberi jogaimban. Kezdve attól, hogy nincsen magyar egyetemünk, vagy meggátolják a székely hagyományok alapján történő székely székek szerveződését. Könyörgöm, egyáltalán, hogyha nem lehet még népszavazást sem szervezni erről, vagy akár nem indulhat egy alternatív magyar párt az RMDSZ-szel szemben, mert az Bukaresttel közösen akadályozza meg az RMDSZ, akkor nem tudom… Hát ilyen alapvető dolgok, hogy az ember szerveződhessen, ezt gátolják meg. Akkor igenis azt mondom, hogy korlátozva vagyok, vagyunk. És akkor most nem beszélek arról a csíki bácsiról, akit megvernek a román rendőrök, mert nem tud románul. Nem beszélek arról, hogy a Szent Anna tónál részeg román rendőrök verik meg a magyar fiatalokat csak úgy passzióból, vagy egyáltalán Gyergyóditróban a Székely Nemzetgyűlés után a szórakozóhelyen provokálnak a civil ruhás csendőrök azért, hogy összeverhessék a székely fiatalokat. Vagy arról, hogy a csíkszeredai román iskolába kényszerült magyar fiatalok vállára román zászlót terítenek, és énekeltetik velük a román himnuszt, így avatják fel őket.

– Soós Sándor, EMI elnök vagyok. A politika ideje lassan lejár, és inkább a civil szféra fogja átvenni a magyarság létkérdésének a felvállalását, hogy fennmaradhassunk. Mi megszerveztük annak idején a Bolyais tüntetést az egyetemért, akkor nem egy bársonyszékért harcolunk. Ez a lényeg, hogy összeszedjük az olyan magyar fiatalokat, akikkel tervezni lehet, gondolkodni lehet, és cselekedni.

– Szász Veronika.

– Egyesült Magyar Ifjúságot 2003-ban hoztuk létre. És 2003-ban léptünk testvérszervezeti viszonyra az Erdélyi Magyar Ifjakkal. És idén rendeztük meg második alkalommal, a Gyergyóban a nemzeti táborunkat. Mi azt szeretnénk, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak tevékenysége mellett Délvidékre és Felvidékre is irányuljon figyelem. Ezért elindítottuk az Délvidékért aláírás gyűjtést a magyarverések ellen. Illetve az ősszel kopjafát avattunk a Délszláv háborúban elesett magyarok emlékére. 18 ezer tankönyvet gyűjtöttünk össze, és ezeket délvidéki helyre juttatjuk el.

– Az egyik előadás témája az, hogy lesz-e erdélyi magyar önrendelkezés az Európai Unióban. Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője.

– Az autonómia elsősorban azon múlik, hogy az erdélyi magyarok akarják-e ezt, illetve képesek-e olyan érdekképviseletet, olyan vezetőket választani, akik nemcsak retorikai szinten, hanem politikai cselekvések szintjén is képviselik. Az, hogy az EU csatlakozásban nem sikerült olyan feltételeket kicsikarni az EU részéről, illetve az országjelentésben nem kerültek bele olyan tételek, amelyek kézzelfogható fogódzókat adtak volna az erdélyi magyar politikusoknak, vagy az erdélyi magyar civil társadalomnak, hogy az autonómiájához közelebb kerüljön, az a politikusok hatékonyságát minősíti. De semmiképpen sem jelenti azt, hogy fel kell adni a programot. Inkább arra világít rá, hogy az önszerveződés, az önerő, a saját maguk erejébe vetett hit lesz talán fontosabb, mint az egyéb külső tényezők.

– Sokan a Magyar Parlament szemére vetik, hogy feltétel nélkül megszvazták Románia EU csatlakozását, bizonyos feltételeket kellett volna szabniuk az erdélyi magyarság érdekében. Egyetért-e ezzel?

– Egy sokkal inkább összehangolt diplomáciai és politikai cselekvéssorozatot kellett volna elvégezni ahhoz, hogy ne ott kelljen, a hegy alatt abrakolni a lovat, amikor a Magyar Országgyűlés szavazott. Ott már a csatlakozás el volt dőlve. Az Országgyűlésnek ez a potenciális vétója inkább arra lett volna jó, hogy a folyamatban talán kedvezőbb helyzetet teremteni az erdélyi autonómia részére, de semmiképpen sem tartottam volna én hosszú távon egészségesnek ha a Magyar Országgyűlés él a vétójogával.

– A jelenlegi szlovákiai események azt mondatják, hogy talán túl nagy reményeket fűztünk a kisebbség ügyében az EU csatlakozáshoz. Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

– A szlovákiai, pozsonyi jövőkép Románia esetében is bekövetkezhet. A tanulság az, hogy az intézmények, amelyeket teremtünk, azok megmaradnak. A kormányzati pozíciók, az államtitkári és miniszteri helyek pedig egy kormányváltáskor elúszhatnak. Éppen ezért, arra kell koncentrálnunk, hogy nem a politikai széljárástól függő, hanem önálló lábakon megállni tudó, és a közösség ügyeit hatékonyan megoldani tudó intézményeket teremtsünk. Az erdélyi magyarok megmaradásának az ügye nemcsak Székelyföldi, nagyváradi, vagy szatmárnémeti ügy, hanem Kárpát medencei magyar ügy. A nemzetközi politikában egységes magyar érdekérvényesítésről kell gondolkodni, amely kapcsán nyilván nem kerülhető meg az anyaország mindenkori kormányának a szerepe és a felelőssége. Nem képzelhető el sikeres magyar érdekérvényesítés akkor, hogyha az anyaország kormánya és a határon túli magyar szervezetek között nincs állandó párbeszéd - lásd MÁÉRT. Márpedig sajnos, hogy mostanság nincsen, és úgy tűnik, hogy azok az intézmények is veszélybe kerülnek, amelyek mostanáig egyébként jól működtek. Az autonómia megvalósítása, illetve, a magyar közösség jogai - úgy érzem - egyenes módon arányosak az ország európaiságával. Az európaiság fokmérője. Amennyiben Romániában, Erdélyben a magyarok jó fogják érezni magukat, az ország akkor európai válik. De egész addig ezt nem mondhatjuk el. Az autonómia a demokráciához nélkülözhetetlen, a szabadságnak a kifejezője. Az autonómia által válhat szabaddá, az egyén etnikai, nyelvi, vallási, közösségi identitása, illetve ennek gyakorlása. És a nemzetközi színtéren elsősorban Brüsszelben, hogyha Románia is EU tag lesz, akkor különösen. Brüsszelben egy sokkal erősebb külpolitikát kell hinnünk. Be kell vallanunk őszintén, hogy az elmúlt 10 évben az erdélyi magyar külpolitika majd, hogy nem, nem létezett. És a kisebbségi törvénytervezet csődje azt mutatja, hogy nem csak a parlamenti eszközöket kell megragadni, hanem a nyomásgyakorlás minden olyan eszközét, amellyel tudatosítani lehet - egyrészt - a magyaroknak, hogy a nemzeti szolidaritás, a magyar összefogás része lehet az autonómia harcnak. Másrészt a román többséggel megértetni azt, hogy az autonómia nem veszélyeztetné a román államiságot. Hanem pontosan úgy, hogy a nyugat európai uniós tagállamok esetében történt - Spanyolország, Finnország, Németország, Belgium, Olaszország, és a többi ország -, ahol sikeresen alkalmazzák az autonómiaformákat. Nagyobb lesz a béke, a stabilitás, a társadalmi biztonság. Elégedettek lesznek az emberek, és ettől a gazdaság is jól fog menni. Dél Tirol is ezt mutatja, amíg autonómia van, addig Dél Tirol az egyik leggazdagabb európai régió. Hát ha a Székelyföldnek autonómiája lesz, rövid időn belül Székelyföld lesz Románia egyik leggazdagabb régiója.

– Böjte Csaba atya.

– Úgy látom, hogy sok kis autonómiából tevődik össze egy nagyobb autonómia. Hát én szeretnék egy autonóm gyermekvédelmi hálózatot kiépíteni Erdélyben. Különféle más területeken is, hogyha mindenki a maga is autonómiáját kiépítené, hát gondolom, akkor megszületne ez az autonómia. Tehát én nem kikiáltani akarom az erdélyi magyar gyermekvédelem autonómiáját, hanem megcsinálni. És ezt ajánlom másnak is. Amikor tavasszal leégetjük itt a füvet, akkor, mikor a fű kinő az eső után, akkor nem fekete kormos fű nő ki, hanem szép zöld. Az utánunk jövő generációk nem öröklik a mi kompromisszumainkat, félelmeinket, bűneinket, hanem jó látni, hogy a gyerek oda jön hozzám, és nem érti. És azt mondja, hogy Csaba testvér miért mentél május 1-én felvonulni, hogyha nem szeretted? És nem tudom megmagyarázni a gyerekemnek, mert neki az egyszerűen idegen. És mi van akkor, hogyha az utánunk jövő generációknak mindinkább egyértelmű lesz, hogy én szeretek lezuhanyozni, hát miért ne zuhanyozzon le a másik is. És ha szeretem azt, hogy szabad vagyok, és ne szóljanak bele az én életemben, miért ne lehetne más is szabad? Én ebben bízok, nem a politikusainkban bízok, hanem abban, hogy mindig jönnek új emberek, akik számára magától értető az ami az elődeinknek talán nem volt az.

– Közben érkezik az esti koncert szereplőjének, a Kárpátia együttesnek a vezetője. Petrás János mit hozott Böjte atyának és a gyerekeknek?

– A Kárpátia zenekar felajánlott 130 ezer forintot az itteni táborbeli gázsiból. Ez végül is maga a benzinköltségen kívül az összes összeg, amit mit itt kaptunk. Gondolom, hogy legeslegjobb helyre kerül.

– Lesz helye?

Böjte Csaba:– Van nekünk egy együttesünk, nagyon ügyesen zenélgetnek, és állandóan ölnek meg, hogy valami hangszert, és erősítőt és ilyesmiket vegyek. Hát akkor átadom ezt a pénzt, hogy a zenéből zene legyen. Isten fizesse meg jóságotokat!


Benkei Ildikó, Kossuth Rádió



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona