Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció


Autonómia - elodázhatatlan

Autonómia - elodázhatatlan
Lassan érlelési idejébe jut az autonómia követelése, de csak annak lesz elodázhatatlan, aki tenni is akar érte, és megtesz mindent, amit megtehet. Az autonómia kérdése azért érlelődik mert a történelmi birodalmak nemzeti államokra osztása ­ a népek önrendelkezési jogára hivatkozva ­ mindenütt sérülést okozott, és ezek a sebek azóta is üszkösödnek, újra és újra termelve a problémákat. Rossz megoldás volt, mert nem adott (nem is adhatott) országot minden nemzetnek, csak a szövetségeseknek osztott hadizsákmányt. Az új államok határain belül megindult a többségi nemzet hódítása, a kisebbek békés vagy erőszakos beolvasztása. Ez lett a nemzetközi rend, és ez a nemzetközi jogrend alapja ma is.

Európa abban a néhány nagy birodalomban élhetőbb életet adott a nemzetek sokaságának, mint a nemzetállamok korában. Amíg Európa nyugati részén az átalakulás lassú volt, szervesebben a fejlődéshez erőket összesítő lett, addig Európa középső és keleti részén háborús rendezés hozott létre nemzetállamokat, ahol ilyen megoldás még megannyi apró államokra szakítással sem hozhatott mást, mint több nemzetiségű államot. Illetve létrejött két majdnem tisztán nemzetállam, a német és a magyar, de azon az áron, hogy háborús vesztesként területeiket vesztették, nemcsak azt, ahol szláv és román népelemek laktak, de sokkal többet. A németeket egyszerűen elűzték, a magyarok kiszolgáltatott kisebbségbe kerültek, akiknek asszimilálása fontos államérdek lett a környezô államok részére. A képlet itt: az államalkotó a többségi nemzet, egyéb népek valami nyúlós, kocsonyás rendezetlenségben viszonyulnak az államhoz, sok kötelezettséggel és kevés jogokkal, bűntudattal, kifosztva, megalázva.

A jaltai korszakot lezárta a máltai korszak, ami ezen a téren semmit nem tett a helyére, de legalább a szovjet katonai és politikai felügyelet elmúlt. Azután összeomlott a Szovjetunió, Kárpátalja magyarjai új állam keretébe kerültek. Kettévált Csehszlovákia, a trianoni­párizsi döntés határozatait megörökölte Szlovákia, szétrobbant Jugoszlávia, ott a háborús események miatt felére csökkent a délvidéki magyarság létszáma. Lehet, hogy sikertelen lett volna, de halvány kísérlet sem történt a magyar kormányok részéről a terület- és népességrabló igazságtalanságok enyhítésére, hivatkozással az egykor kedvezményezett államok megszűnésére.

Európa politikai irányzatai mindig a nyugati partvidékről indultak ki, és minél keletebbre hatottak, annál több kárt tettek. A kommunizmus is onnét eredően háramlott vissza ránk keletről. A szovjettől hátrahagyott hatalmi és gazdasági vákumot is az atlanti bázis tölti ki.

A magyar nemzet minden nap tapasztalja, hogy a nemzetállam-eszme kárpátmedencei megvalósulása a természet törvényeivel ellentétes, a trianoni sorozat újabb csapásaként fogadtuk, hogy az európai egyesülés változatlanul hagyja a gyűlöletben és bosszúban fogant államszemléletet. Szlovákia uniós tag lett alkotmányának fasiszta Herrenvolk törvényével, és figyelmeztetés ellenére sem kerültek valamilyen kozmetikálásra a Benes-dekrétumok fajüldöző jogrendjének ma is ártó rendelkezései. Románia is tag lesz alkotmánya azon tételével, hogy Románia a román nemzet állama. Érthetetlen, hogy ezek így beépülnek az európai uniós jogrendbe.

Valami azért megindult az autonómia kérdése terén. Amikor az unió megköveteli az államok szuverenitásának és fizikai határainak részleges lebontását, felszínre kerül egy eddig eltakart felület, amely már a nemzetek Európa-térképét mutatja. Az út még hosszú odáig, hogy a nemzetközi jog az állam fogalma mellett a nemzet fogalmát is általánosan elfogadja, de ez benne van a fejlődés logikájában. Belátjuk, hogy készületlenül érte a magyar politikai elit alkotmányszemléletét az Ausztráliai Magyar Szent Korona Társaság által meghirdetett azon tétel, ami a nemzet fogalmának alkotmányjogi szintre emelését követelte, ami nem tételesen de értelemszerűen jelen volt a Szent Korona-tanban, amit a polgári liberális államfelfogás nyugati mintára az állampolgár fogalmával helyettesített be. Egy vélemény szerint határokon átnyúló jogrendet addig nem lehet elfogadtatni, amíg a nemzetközi rendszert a nemzetállami paradigma uralja. Ez így is van, csak részünkre pont így nincs jól. Nekünk magyaroknak a trianoni zárlat enyhítésére a nemzetfogalom alkotmányba foglalása és érvényesítése az egyetlen út, hiszen területi rendezésről szólni sem lehet. És a magyar politikai elit kötelessége lépni a nemzetegyesítés útvonalán, annak során, hogy sorvad az állam szerepe, és hogy a nemzet egy akar lenni.

A követelésekkel a katalánok nálunk elôbbre járnak. Katalónia 6,8 milliós népe autonómiát vívott ki magának az évtizedek során. A katalán autonóm kormány miniszterelnöke, Josep Bargallo i Valls, nyilatkozta az alábbiakat Budapesten (Népszabadság, 2006. feb. 6.):

“Európában nagyon kevés a »tiszta eset«, amikor az állam és a nemzet egybeesik. Vannak kulturális közösségek, nemzetek, amelyek nemcsak egy államban élnek, ilyen a magyar és a katalán is. Ugyanakkor léteznek kulturális közösségek, amelyek más közösségekkel együtt alkotnak államot. Európának meg kell értenie, egy valóban egységes unió szerkezetének inkább a nemzeti közösségekre kell alapulnia, semmint a hagyományos nemzetállamokra. E folyamatban az államoknak persze el kell ismernie a másik ország történelmileg kialakult területét. Ugyanakkor el kell ismernie a saját területén élők identitását, ezt kell tennie például a Magyarországgal szomszédos, jelentős magyar nemzeti kisebbséggel bíró államoknak is. Ezzel az országok a föderalizmus felé nyitnak. Katalónia most azt kívánja bizonyítani, hogy mindez megvalósulhat demokratikusan és a törvények tiszteletben tartásával. Demokráciában ugyanis a törvényi kereteket is meg lehet változtatni, ha a reformok ezt igénylik.²

Az autonómiával kapcsolatban kell, hogy megjelenjen a nemzet fogalma az unió nemzetközi jogrendjében. A magyar helyzetre jellemző, hogy az Európai Unió szerkezetében rejlő lehetőségeket elsőként egy emigrációs szervezet haszlálja ki. Erről szól az alábbi hír:

“Az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvései szempontjából áttörést jelentő dokumentumot fogadott el strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament. A Pierre Moscovici francia képviselő által készített jelentés súlyos hiányosságként és megvalósításra váró célként jegyzi a kulturális autonómiát. A szavazást megelőző napokban a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (New York-ban székelő emigrációs szervezet) egyénileg kereste meg levélben a 732 EP-képviselőt, hogy a Románia felkészültségéről szóló jelentésben megerősítést nyerjenek azok a cikkelyek, amelyek a magyar képviselők szorgalmazására kerültek be: a magyar nyelvű felsőoktatás állami támogatása, a kisebbségi törvény mihamarabbi elfogadása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. A 247 igen, 224 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett az Európai Parlament által december 15-én elfogadott dokumentum erélyesen felszólítja a bukaresti hatóságokat, hogy az ország »előírt ütemterv szerinti csatlakozásának lehetővé tétele érdekében kielégítő módon számolják fel a jelentésben feltárt hiányosságokat«. Mi több, felismerve, hogy nem elég a jogszabályok meghozatala, azokat alkalmazni is kell, a Moscovici-jelentés 28. cikkelyében felszólítja az Európai Bizottságot, hogy »szigorúan és tárgyilagosan folytassa a csatlakozásra való felkészülés ellenőrzését és nyújtson segítséget a román hatóságoknak vállalt kötelezettségeik teljesítésében, nem csak a vállalt kötelezettségek tekintetében, hanem azok helyi szinten történő megvalósítása szempontjából is, nem tévesztve szem elől a helyzet alakulását azokon a területeken, ahol a korábbi jelentések változtatásokat igényeltek«. ²

Ugyanakkor Bukarestben holtpontra jutott a kisebbségi törvény képviselőházi vitája. Még súlyosabb, hogy már az RMDSZ kormánykoalíciós partnerei sem hajlandók elfogadni azt a jogszabályt, amelynek megalkotására a koalíciós szerződésben ígéretet tettek, és amelyet most az Európai Parlament is sürget. A képviselőházban 2006. február 15-ig elodázták a bizottsági jelentések megtételét, ami tovább tolja a kisebbségi törvény megszavazását, dacolva az EP-jelentéssel.

Frunda György a román parlament szenátora és Románia részéről az Európa Tanács képviselője dolgozta ki az ET közgyűlés jogi szakbizottsága megbízásából az 1735 számú ajánlást, amit azután az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadott. Ez a dokumentum valójában elfogadja a kulturális nemzet fogalmát, és értelemszerûen a kulturális autonómiát. Arra biztatja a tagállamokat, hogy a jövőben ne határozzák meg magukat kizárólag etnikai alapon, azaz nemzetállamként. Ez utóbbi ajánlás rendkívül érzékeny Románia számára, amely alkotmánya első pontjában rögzíti, hogy Románia egységes nemzetállam.

Tehát megszületett az Ausztráliai Magyar Szent Korona Társaság által követelt nemzetfogalom az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén ­megelőzve a magyar jogalkotást ­, egyelőre mint nemzetközi jogi meghatározás.

Frunda György az Európa Tanács jogi bizottságának alelnöke a nemzet fogalmát ajánlásában leválasztotta az állampolgárságról. Így például valaki kulturális értelemben a magyar nemzethez tartozónak vallhatja magát akkor is, ha nincs magyar állampolgársága ­ a nemzeti hovatartozás kulturális dimenziójának hangoztatásával. “Az általam megfogalmazott ajánlás magába foglalja a kulturális autonómiához való jogot ­ nyilatkozta Frunda György. ­ Az ajánlás fontos eleme az a passzus is, amely felhatalmazza az anyaországokat, hogy segítsék határon túl szakadt nemzetrészeiket jogaik megszerzésében, kiemelve ugyanakkor, hogy ez elsősorban azon országok kötelessége, amelyek területén az adott kisebbségek élnek. A jelentés sürgeti az ET minisztertanácsát, hogy vegye fel a kapcsolatot az Európai Unió szerveivel, annak érdekében, hogy a kisebbségi problémákra a jelentés alapján kielégítő megoldást találjanak. Gondolkoztam, hogy határozatként, vagy jelentésként terjesszem elő, végül a jelentés mellett döntöttem, mert ennek jelentősebbek a politikai és erkölcsi vonatkozásai is.²

Frunda szenátor “alkotmányellenes cselekedetével megszegte a parlamentben letett hűségesküt, nem Románia érdekeit képviselte² ­ ilyen vád érte két román párt vezetője részéről is, akik törvényes eljárást javasolnak ellene. Tehát Románia magyar nemzetiségű állampolgárainak érdekvédelme alkotmányellenes. Lesz még baj a balkániakkal.

Székelyföld autonómiája már nem tabu téma. A román politika ugyan még elzárkózik a kérdéstől, de az idő a kisebbségeknek dolgozik. Többek közt ez derült ki a Magyar Tudományos Akadémia kétnapos konferenciáján. A Magyar Tudományos Akadémia és a Duna Televízió közös szervezésében létrejött nemzetközi konferencia az európai autonómia modellekről február 3-án és 4-én zajlott. Sok neves hazai és külföldi tudós illetve politikus vett részt a kétnapos összejövetelen. Többek közt Tőkés László, Markó Béla, Duray Miklós, Tytti Isohookana-Asunmaa, volt finn kulturális miniszter, Tabajdi Csaba (MSZP) és Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselôk, és Josep Bargalló Valls, a katalán kormány miniszterelnöke. A rendezvény célja volt bemutatni a sikeres autonómia-megoldásokat, és megvizsgálni az európai önkormányzatiságot is.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Duna Televíziónak nyilatkozva így fogalmazott: “Minden európai állampolgárnak joga van kifejezni a véleményét, gondolatait és megválasztani képviselőit, ami tulajdonképpen a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve. Ennek természetes következménye, hogy egységben, egyes területen élô kisebbségeknek viszont joguk van olyan területi autonómiát élvezni, amelynek segítségével ôk a saját életüket, tudományos, kulturális, szakmai életüket megszervezik.²

Vizi E. Szilveszter szerint a tudománynak segítenie kell a politikát. A Magyar Tudományos Akadémiának mint intézménynek kell lennie a biztosítéknak, hogy ne legyen a politika eszköze az autonómia ügye. Az elnök fontosnak tartja, hogy elindul az Autonómia Csatorna a Duna Televízióban. Mint mondta: így az európai kisebbségek megismerhetik egymás törekvéseit.

“Az egyébként április 16-án, a két választási forduló között induló csatorna célja: érzékeltetni a világban élő magyarokkal, hogy van közös nevező, és ez a magyar ügy, a médiának pedig nagyon nagy szerepe és felelőssége van ennek megismertetésében.² A Duna Televízió elnöke, Cselényi László nyilatkozott így, és hozzátette: “Ez nem azt jelenti, hogy a Duna Televízió új csatornája, az Autonómia csatorna egy végeláthatatlan politikai esszésorozattal fog majd kedveskedni a nézőknek, hiszen ez ugyanolyan kulturális televízió lesz, mint amilyen a Duna Televízió régi csatornája, mert ez az, ami leginkább érzelmileg össze tud kapcsolni magyart a magyarral, de magyart a katalánnal, a baszkkal, a rétorománnal és bárkivel. Óriási a felelősség, és ezzel élni kell. Nekünk azt kell bebizonyítani, hogy Európában a kisebbségek vannak többségben.²

Cselényi László szerint itt az ideje számonkérni a művelt Nyugattól, hogy akarja-e a közép-kelet-európai kisebbségek autonómiáját, és hajlandó-e e törekvésekért valamit tenni. Még a tusnádfürdői médiabeszélgetések során így válaszolt Sylvester Lajos kérdésére:

“Elmondhatjuk, hogy soha nem volt ennyire rendelt ideje az autonómiának, mint éppen most. Ezt nem egy műsorral, hanem a televízió egész szellemiségével kell szolgálni. Nem elég bizonyos dolgokat csak kipipálni, hogy akkor hétfőn fél kettőig »eleget teszünk az autonómiának«. Az autonómiának primátusa kell hogy legyen. Minden időben. A televíziónak mindennap, minden porcikájával kell ezt az ügyet szolgálnia. Ezért szeretnénk két új csatornát indítani. Az egyik az Autonómia, a másik az Unió. Ez lesz a két cím. Reméljük, sikerülni fog. Nekem földhözragad realistának is kell lennem. Ha választani kell, hogy melyikkel induljunk,
akkor természetesen az Autonómia élvez elsőbbséget.²

További tevékenységről kapunk híreket (nem politikusok tevékenységéről, ők most mással vannak elfoglalva) az autonómia kérdésének felkarolásáról. Autonómia-klub címmel nyolcrészes sorozatot indított a Közép-Európai Kulturális Intézet, melynek középpontjában az európai önrendelkezési formák és a megvalósult autonómiák tapasztalatai állnak. Első alkalommal a Muravidék kulturális identitása volt a téma. Az eseményen részt vett Göncz László író, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, valamint Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója. Az eseményen szó esett a szlovéniai kisebbségpolitikai fejlődésről és a szlovén modell helyi, regionális, országos intézményeiről. A sorozat a jövőben hivatott bemutatni a dél-tiroli, flamand, lapp mintákon keresztül az Erdélyben, Szlovákiában és a Vajdaságban élő kisebbségek helyzetét.

Autonómia-kerekasztalt tartottak Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére február elején. Résztvettek az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége, a Magyar Polgári Szövetség, a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács, a két református egyházkerület, az unitárius és az evangélikus püspökség küldöttjei. A kolozsvári rendezvénynek kinyilatkoztatott célja az volt, hogy erdélyi magyar összefogást kezdeményezzen a magyarság önrendelkezési törekvései mellett.

Megnyitó beszédében Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, az EMNT elnöke a jó ideje bomlásnak indult erdélyi magyar közképviselet helyreállítását szorgalmazta az intézményesített párbeszéd helyreállításával, most, a huszonnegyedik órában, amikor az erdélyi magyarság autonómia-törekvésének nemzetközi szinten termékeny időszakát éljük. Rámutatott: “Nem nézhetjük tétlenül, hogy a kedvező európai parlamenti fejlemények ellenére fejünk fölött és nélkülünk döntsenek. Noha a körülményekhez képest eredményes időszakot élünk, és ma már nem lehet az autonómiát megkerülni, ha nincs megfelelő összefogás az erdélyi magyar önrendelkezés megvalósítására, fennáll a semlegesítés veszélye.²

Egy interneten lezajlott konferenciáról is hírt kaptunk, amit kolozsvári magyar professzorok szerveztek. Kisebbségi nyelveken oktató 25 európai egyetem ill. főiskola vett részt a világháló közvetítésével a tanácskozáson, úgy hogy részletes ismertetőt küldött be intézményéről, mintegy felük pedig aktívan bekapcsolódott a vitába, amelynek végén eldöntötték: kidolgoznak egy kisebbségi felsőoktatási chartát. Ezt a tervek szerint Gál Kinga fideszes képviselő fogja benyújtani az Európai Parlamentben. “Ebből az adatbázisból egyértelműen kiderült ­ mondta Hantz Péter fizikus, a kolozsvári Babes­Bolyai Egyetem adjunktusa ­, hogy a legkevesebb joggal bíró kisebbség a szerbiai, az erdélyi magyarság, illetőleg a kárpátaljai magyarságot is ide sorolhatjuk.²

Az autonómia a demokrácia alapeleme. Nincs szebb magyar feladat, mint a trianoni mélységből figyelmeztetni azokat a hatalmakat, amelyek a demokrácia nevében hoztak Európára olyan állapotot, amiben az autonómia égetően hiányzik.


Megjelent a Magyar Élet 2006. február 16-i számában.



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona