Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Oldallista:
1. A szlovák alkotmány autonómia viszonya
2. Ústava VM (Nagy M.)a SK


Szlovák alkotmány

Ústava SK - Szlovák alkotmány

Čl. odst.(2)
Každý môže konať, čo nie je zákonom zakázané, a nikoho nemožno nútiť, aby konal niečo, čo zákon neukladá.

(2)"Mindenki azt cselekedhet, ami törvény által nem tiltott, senkit se lehet kényszeríteni, hogy olyat tegyen, amit a törvény nem ír elő."

Mivelhogy a területi autonómia nem elszakadást jelent, népszavazással létre lehet hozni.

Čl. 12 odst. (4)
Nikomu nesmie byť spôsobená ujma na právach pre to, že uplatňuje svoje základné práva a slobody.

(4)"Senkinek sem a jogai semilyen hátrányos módon nem csorbíthatóak, azért mert érvényesíti az alap emberi szabadságjogait."

Tehát egy autonómterület létrehozása csak
akarati és bátorsági tényezők függvénye.


Čl. 26
(1) Sloboda prejavu a právo na informácie sú zaručené.
(2) Každý má právo vyjadrovať svoje názory slovom, písmom, tlačou, obrazom alebo iným spôsobom, ako aj slobodne vyhľadávať, prijímať a rozšírovať idey a informácie bez ohľadu na hranice štátu. ...
(3) Cenzúra sa zakazuje.

"Politikai jogok.
(1) A szabadságvágy kinyilvánítása és a tájékoztatási jog bebiztosítása.
(2) Mindenkinek joga van kinyilvánítania saját véleményét szóban, írásban, nyomtatásban, képben vagy más módon, ahogyan szabadon megválasztani, elfogadni és terjeszteni gondolatait és tájékoztatni, tekintet nélkül az állami határokra.
(3) Cenzúrálni tilos."

Tehát szabadon kinyilváníthatjuk akaratunkat, autonóm vágyunkat az önigazgatásra, határokon innen, határokon túl, e gondolatokat nyilvánosan terjeszthetjük, büntetlenül, cenzúrálás nélkül.

Čl. 27
(1) Petičné právo sa zaručuje. Každý má právo sám alebo s inými obracať sa vo veciach verejného alebo iného spoločného záujmu na štátne orgány a orgány územnej samosprávy so žiadosťami, návrhmi a sťažnosťami.

"(1) Petíciós jog biztosítva van (petíció = állampolgárok kérvényezési joga). Mindenkinek joga van egyedül vagy mással közügyekben vagy más közösségi érdekekben az állami szervekhez és a területi önkormányzatokhoz fordulni javaslatokkal és panaszokkal."

A népszavazást nyugodtam meg lehet szervezni, a jogi háttér erre alkotmányilag biztosítva van.

Čl. 30
(1) Občania majú právo zúčastňovať sa na správe verejných vecí priamo alebo slobodnou voľbou svojich zástupcov.

"(1) A polgároknak jogukban áll a közügyek gyakorlásában való részvételre személyesen, vagy képviselőik szabad akaratából."

Jogunk van az autonómiára, jogunk van a népszavazás megszervezésére és jogunk van az önkormányzásra is.

Čl. 32
Občania majú právo postaviť sa na odpor proti každému, kto by odstraňoval demokratický poriadok základných ľudských práv a slobôd uvedených v tejto ústave, ak činnosť ústavných orgánov a účinné použitie zákonných prostriedkov sú znemožnené.

"A polgároknak jogukban áll ellenállni mindenkivel szemben, aki az alkotmányban rögzített alapemberi szabadságjogok demokratikus rendje eltörlésére törekszik, ha az alkotmányozó szervek és a törvényes eszközök használata meghiúsul."

Olyan esetben, ha bizonyos egyének, vagy csoportulások az autonóm törekvések meghiúsítására törekszenek és az állami jog eszköztára az alkotmányból adódó törvényes jogok már nem elegendőek a polgár alkotmányból adodó jogainak a beteljesüléséhez, a törvényesség betartatása végett a polgár ellenállhat a jogtiporlókkal szemben.

Čl. 34
(3) Výkon práv občanov patriacich k národnostným menšinám a etnickým skupinám zaručených v tejto ústave nesmie viesť k ohrozeniu zvrchovanosti a územnej celistvosti Slovenskej republiky a k diskriminácii jej ostatného obyvateľstva.

"(3)A kisebbségek és az etnikai csoportulások jogainak teljesítése az alkotmány alapján, nem vezethet oda, hogy a Szlovák köztársaság függetlensége és területi integritása veszélybe kerüljön és a többi nem ezekhez tartozó lakos diszkriminációjához vezessen."

A Commora aula tervezet, a területen élő összes lakosra vonatkozik, egyformán, az anyanyelvi hovatartozás szerinti jogaikat, az alkotmány maximális betartása mellett, érvényesíthetik és garantálhatóak, tehát a jogi lehetőségek és az akarat találkozása alapul szolgálhat az autonóm mintaudvar létrehozására.


Ústava VM a SK

Pojem ústava-moderný pojem ústava vznikol až v poslednej štvrtine 18. stor.-dovtedy tieto ústavy (dokumenty) upravovali napr. nasledovníctvo na trón, cirkevné slobody, práva feudálov a pod. (Magna charta z r. 1215, Ondrejova zlatá bula z r. 1222)-ústava v modernom pojatí ustanovila štátnu moc do právneho poriadku-zásadný význam vo vývoji právneho štátu a ústavného zriadenia mali americká a Francúzska revolúcia. Definícia ústavy podľa štátneho práva1.)Ústava v materiálnom zmysle - tu je dôležitý obsah. Presne formulované rozdelenie moci v štáte. Pre štát samotný má toto presné zapísanie pravidiel zásadný význam.2.)Ústava vo formálnom zmysle – tu je dôležité splnenie základných formálnych znakov.-názov (základný zákon – SRN, konštitúcia – USA, Franc., Tal., ústavná listina – ČR a pod.)-písomná forma-spôsob schvaľovania Typy ústav1.)

Podľa formy-písaná-nepísaná2.)Podľa možnosti jej zmeny-tuhá (rigidná) – možnosť jej zmeny je obmedzená kvalifikovanou väčšinou a pod.-pružná (flexibilná) – mení a dopĺňa sa rovnako ako zákon3.)Podľa spôsobu schválenia- schválená zákonodarným zborom – nejaký typ ústavodarného zhronmaždenia-oktrojovaná – nadiktovaná, nanútená niekým (Napoleon, František Jozef)-prenesená – platnosť jednej ústavy sa prenesie na nové územie4.)Podľa formy vlády-republikánske-monarchistické5.)Podľa štátneho zriadenia-federalistické-unitaristické.

ÚSTAVNÝ VÝVOJ NA ÚZEMÍ SR
Vzhľadom na to, že Uhorsko nemalo písanú ústavu (Ondrejova bula ani Verbäcziho Opus tripartitum neboli ústavami) začína ústavný vývoj na našom území až vznikom ČSR. Ústavné zriadenie Uhorska sa podobalo britskému. Platili nepísané pravidlá (napr. korunovačný rituál) doplnené o záväzné zmluvy (oktrojovaná ústava z r.1849, februárový patent z r. 1861, zákon o vyrovnaní z r. 1867 a pod). Uhorsko bolo stavovskou monarchiou a nástup Habsburgovcov nebol automatický, ako sa zdá, ale podmienený voľbou Uhorského snemu. Volebné právo v Uhorsku malo však necelých 10% obyvateľstva. Platil štvoritý cenzus:•majetkový – voliť mohol iba vlastník predpísaného majetku (ten sa stále menil)•vzdelanostný – vyžadovalo sa absolvovanie univerzity, alebo potvrdenie o inom vyššom vzdelaní•rečový – vyžadovala sa znalosť maďarčiny rečou i písmom a potvrdenie o štátnej (teda i národnej) príslušnosti•voliť mohli iba dospelí muži V Rakúskej časti monarchie bol pilitický systém oveľa liberálnejší (platil tu tiež cenzus, ale oveľa jemnejší), právo voliť malo 80-90% mužov.

Ale napr. bol zakázaný rozvod, čo Uhorsko umožňovalo (veľký vplyv protestantov). Vzhľadom na volebné pomery mali Slováci v sneme 3, 4 nikdy nie viac ako 7 poslancov. Politický život pred 1. sv. vojnou bol viac menej paralyzovaný. Zmena nastala po uznaní nového Čs. štátu veľmocami v lete 1918. 27. 10.1918 Rakúsko – Uhorsko kapitulovalo a umožnilo vycestovať zástupcom Českého Národného Výboru do Ženevy, kde sa stretli so zástupcami ČsNR:- 28.10. 1918 bolo v Ženeve oficiálne vyhlásené založenie Česko – Slovenska! -28. októbra 1918 prijal Národný výbor v Prahe prvý zákon nového štátu, v ktorom sa oznamovalo jeho vytvorenie – tento zákon sa označuje, ako prvé ústavné provizórium.-Ústava ČSR bola schválená až v 29.02.1920 Národným zhromaždením. Oficiálny názov tejto ústavy znel Ústavní listina Československé Republiky. Definovala ČSR ako unitárnu, parlamentnú, demokratickú republiku na čele s prezidentom, ktorého volí dvojkomorový parlament (snemovňa, senát). Boli v nej prvky silného čechoslovakizmu (úradný jazyk československý, národ československý a pod.)

Ústavní listina zaviedla na našom území po prvý krát všeobecné voľby pre celú dospelú populáciu. Snemovňa bola volená na 5 rokov, prezident snemovňou a senátom na 7 rokov, senát na doživotie. Slovensko bolo spravované MsPMpSS, ktoré bolo súčasťou pražskej vlády.-Prvá zmena nastala v r. 1927 keď bolo zriadené tzv. Krajinské zriadenie (platné od r. 1928). Vytvorili sa štyri krajiny (zemně) Česká, Moravsko – slezká, Slovenská a Podkarpatoruská. Krajinský prezidenti však boli iba úradníkmi pražskej vlády a snemy boli tiež z polovice menované pražskou vládou.-Zásadná zmena v tejto ústave nastala až v r. 1938 po mnichovskom diktáte. 6. októbra 1938 bola v Žiline (tzv. Žilinskou dohodou) vyhlásená autonómia Slovenskej krajiny. Bola zostavená 1. autonómna vláda vedená J.Tisom. (prvé čo urobila bolo zakázanie KSČ a ČSSD). Slovensko bolo stále súčasťou Česko – Slovenska (názov zmenený v októbri 1938), ale s vlastným zákonodarným zborom (snemom) a vládou. -Snem Slovenskej krajiny vyhlásil 14. marca 1939 nezávislosť a tým potvrdil rozpad tzv. 2. ČSR. Ústavní listina reálne prestala platiť.-Ústava Slovenského štátu bola schválená až 21.júla 1939.

Definovala Slovensko, ako stavovskú republiku na čele s prezidentom (J.Tiso). Zakotvovala systém jednej strany (slovenský národ uplatňuje svoju politickú vôľu skrze HSĽS) a vodcovský princíp (prezident bol zároveň vodca). Vzorom pre túto ústavu boli fašistické ústavy Talianska, Portugalska a Rakúska. Navyše bola táto ústava výrazne klerikálna (katolicizmus, ako štátne náboženstvo).-Už počas SNP bola na oslobodenom území obnovená aspoň formálne platnosť Ústavnej listiny, ako symbol obnovenia ČSR. Ale s významným doplnkom, a to – SNR, teda akousi Slovenskou vládou.-Tento dokument však prešiel zásadnými zmenami obsiahnutými v tzv. Košickom vládnom programe. Okrem iného získalo Slovensko rozsiahlu autonómiu. SNR sa stala snemom a bol vytvorený Zbor povereníkov – vláda. Rozsiahla samospráva (slovo autonómia sa nepoužívalo) bola postupne obmedzená v r. 1945-1947 troma pražskými dohodami.-Nová ústava bola schválená až po komunistickom prevrate 9.mája 1948. Ústava 9. mája (ako sa oficiálne nazývala) definovala ČSR, ako „ľudovodemokratickú“ republiku na čele s prezidentom, voleným jednokomorovým NZ. Politická vôľa ľudu bola uskutočňovaná cez tzv. Národný front s dominantným vplyvom KSČ.

Ostatné strany boli v podstate zakázané. Slovensko si udržalo rozsiahlu autonómiu, ale v asymetrickom systéme voči ČSR (neexistovali analogické české samosprávne orgány). Keďže ústava bola spísaná ešte pred prevratom obsahovala rôzne demokratické prvky – voľby, samospráva obcí, deľba moci, nezávislosť súdnictva a pod. KSČ samozrejme všetky tieto zásady porušovala a tak vznikla potreba novej ústavy.-Druhá komunistické ústava bola schválená v r. 1960. Názov štátu sa zmenil na ČSSR, zmenili sa štátne symboly, ústavne bola zakotvená vedúca úloha KSČ. Autonómia Slovenska bola znovu zrušená (zanikla SNR a ZP) a ČSSR bola unitárnym štátom. Výnimku tvorilo používanie Slovenčiny. -K zmene prišlo 28. 10. 1968 po prijatí série ústavných zákonov o vytvorení federácie. Od 1.1.1969 začal fungovať symetrický systém, v ktorom ČSSR tvorili ČSR (Česká socialistická rep.) a SSR (Slovenská socialistická rep.).

Obe republiky mali vlastné vlády a parlamenty (ČNR a SNR). Na úrovni republík boli rozsiahle kompetencie v školstve, zdravotníctve, doprave, súdnictve a pod. Na úrovni federácie ostala celá zákonodarná moc v podobe dvojkomorového FZ (snemovňa ľudu a snemovňa národov), a výkonná moc v podobe federálnej vlády a prezidenta. Federálnu súdnu moc predstavoval Najvyšší súd ČSSR. Vo federálnej kompetencii bola zahraničná politika, armáda, zahraničný obchod, mena a tajná služba (ŠtB). Polícia (Zbor Národnej Bezpečnosti – ZNB) bola veľmi zložito rozložená medzi českú a slovenskú vládu (existovali ministri vnútra republík, ale i federálny minister vnútra). -V r. 1970 boli kompetencie republík výrazne obmedzené.-Celý ústavný systém a najmä kompetencie republík boli veľkým divadlom, pretože reálna moc bola v rukách KSČ. Zaujímavé je, že táto strana sa nefederalizovala, ale ponechala si asymetrický model KSČ – KSS (Kom. strana Československa – Kom. strana Slovenska) s tým, že KSČ v SSR nepôsobila, ale každý člen KSS bol zároveň členom KSČ. -Ústava z r. 1960 platila až do r. 1992. V r. 1990 boli urobené výrazné zmeny. Pod tlakom okolností bola vypustená vedúca úloha KSČ a bol zmenený názov (ČSFR) a štátne symboly.

Boli zorganizované prvé slobodné voľby od r. 1946. Federácia sa však ukázala byť nefunkčná. Spory vznikli už pri symboloch (pomlčková vojna) a najmä pri novom kompetenčnom zákone. Nebolo jasné rozdelenie kompetencií v polícii, pozícia federálneho min. vnútra, tiež nebolo jasné postavenie dopravy a zahraničného obchodu. FZ bolo v podstate paralizované slovenskou časťou Snemovne národov, ktorá zablokovala každý návrh posilujúci federáciu. Ukázalo sa, že bez jednotného velenia KSČ nie je možné rozdeliť kompetencie k všeobecnej spokojnosti oboch strán. Česká strana na každý pokus o oslabenie federálnej úrovne doplácala. Po voľbách v r. 1992, ktoré vyhrali autonomistické HZDS na Slovensku a federalistická ODS v Čechách bolo jasné, že udržanie federácie je nemožné. Preto v novembri po dlhých rokovaniach Klaus – Mečiar FZ prijalo ústavný zákon o zániku federácie. -1.1. 1993 vznikli dva nezávislé štáty s vlastnými ústavami.-Ústava SR bola prijatá v SNR 1.9.1992, teda ešte pred vznikom SR. (za hlasovali poslanci HZDS, SNS a SDĽ, maďarský poslanci sa zdržali a proti hlasovali poslanci KDH)

Do platnosti vošla 1.10.1992, účinnosť nadobudla 1.1.1993.Ústava SRPo schválení v r. 1992 boli urobené len tri zásahy do ústavy. V r. 1998 bola zavedená priama voľba prezidenta, v r. 1999 boli upravené kompetencie prezidenta a v r. 2001 bola ústava rozsiahlo euronovelizovaná (ombudsmann, VÚC a pod.)•Ústava je základným zákonom štátu.

•Je to právna norma najvyššej právnej sily
•Ústavnosť teda znamená, že žiadna norma nesmie byť v rozpore s Ústavou
•Ústava určuje charakter štátu, formu vlády, rozdelenie moci a právomoci štátnych orgánov.Ústava SR sa skladá z preambuly (slávnostný úvod bez právnej sily) a 9 hláv. Týchto deväť hláv obsahuje 156 článkov. Hlavy sú delené na oddiely a tie na články.1.)Hlava – 3 oddiely, 10 článkov

•prvý oddiel – Základné ustanovenia
•druhý oddiel – štátne symboly
•tretí oddiel – hlavné mesto SR2.)

Hlava – 8 oddielov, vymedzuje základné práva a slobody občanov.•všeobecné ustanovenia k ľudským právam (za akých okolností je možné práva obmedziť)•základné ľudské práva•politické práva•práva národnostných menšín a etnických skupín•hospodárske, sociálne a kultúrne práva•právo na ochranu životného prostredia a kultúrneho dedičstva•právo na súdnu a inú právnu ochranu•spoločné ustanovenia k 1. a 2. hlave3.)Hlava – 2 oddiely•prvý – hospodárstvo SR – sociálne a ekologicky orientovaná trhová ekonomika- NBS je nezávislá inštitúcia a jej najvyšším orgánom je Banková rada. Predsedu BR a guvernéra NBS menuje prezident na návrh vlády SR.•druhý – NKÚ (Najvyšší kontrolný úrad)-predsedu a podpredsedov NKÚ volí a menuje NR SR na 7 rokov (od 21 rokov) najviac 2krát po sebe.-úlohou NKÚ je kontrola finančných tokov rozpočtových organizácií, štátnych inštitúcií, VÚC, miest a obcí a podnikov so štátnou účasťou.-Zjednodušene kontroluje všetky štátne peniaze4.)Hlava – 9 článkov upravujúcich územnú samosprávu.Podľa týchto ustanovení existujú v SR dva stupne samosprávy:•mestá a obce – každé 4 roky sa volia starostovia (v mestách primátori) a poslanci mestských zastupiteľstiev. Tzv. komunálne voľby. Právo voliť i byť volený majú všetci obyvatelia s trvalým pobytom na území obce (teda aj cudzinci). Vek starostu ústava neupravuje – zákonom je daný na 21 rokov. Poslanci MZ – 18 rokov. -Zlučovanie a rozdeľovanie obcí musí schváliť zákonom NR SR. Množstvo a výmer miestnych poplatkov je od 1.1.2005 v kompetencii obcí. Na Slovensku je okolo 2500 obcí, z toho polovica má menej ako 1000 obyvateľov. -V kompetencii obcí je najmä matrika, správa miestnych komunikácií, stavebné konanie, správa obecného majetku, správa základných škôl na území obce (menovanie riaditeľa a správa majetku), CO, miestna doprava, mestská polícia, udeľovanie povolení na prevádzku Pr.Os., povolenie k trvalému pobytu. -V budúcich dvoch rokoch prejde na obce celý rad ďalších kompetencií v rámci tzv. reformy verejnej správy. (5 Bratislavských obvodov prestane existovať a ich kompetencie prejdú na obce)-Bratislava má výnimočné postavenie tým, že má dva stupne obecnej samosprávy: prvý stupeň tvorí 17 Mestských častí s vlastnými starostami a poslancami.

Druhý stupeň tvorí magistrát Hl. mesta BA s primátorom (A.Ďurkovský) a poslancami. Oba stupne sa volia naraz – najbližšie v r. 2006.-Starostovia krajských miest (BA, TT, TN, NR, ZA, PO, KE, BB) tvoria neformálnu skupinu K8, ktorá zasadá kedy chcú a rieši problémy veľkých miest.-Stavovskou organizáciou obcí a miest je ZMOS (predseda Sýkora – starosta Štrby) •VÚC – tak isto sa každé 4 roky konajú voľby predsedov VUC a poslancov VUC. Prvé sa konali koncom r. 2001. Právo voliť majú všetci ľudia s trvalým pobytom na území VÚC (teda i cudzinci). Vek „župana“ ústava neurčuje, ale aplikuje sa 21 rokov. -Zmena hraníc, zánik, alebo vznik VÚC, spojenie, alebo rozdelenie musí schváliť NR SR zákonom. V súčasnosti je v SR 8 VÚC (BA, TT, TN, NR, ZA, BB, PO, KE). Pôvodne sa uvažovalo o 16, čo myslíte prečo to neprešlo? Tak isto neprešiel názov „župa“.- Predsedom BA „župy“ je Ľ.Roman. Okrem Bratislavy sem patria okresy Malacky, Pezinok, Senec. V kompetencii VÚC je najmä správa ciest 2. a 3. triedy (V BA len mimo mesta), správa ciest 1. triedy prejde na VÚC v budúcom roku.

Ďalej „župy“ spravujú stredné školy (zatiaľ nie špeciálne), menujú riaditeľov a spravujú majetok, určujú výšku cestnej dane, starajú sa o dopravu (veľmi obmedzene), spravujú niektoré sociálne zariadenia (domovy dôchodcov, detské domovy a pod). -Postavenie BA „župy“ je veľmi problematické, keďže BA už druhý stupeň samosprávy má. Posledný návrh je BA „župu“ zrušiť, ale s tým nesúhlasia Malacky, Pezinok a Senec, ktoré by prešli pod TT. Druhý návrh je zrušiť Magistrát hl. mesta!!!-V rámci reformy verejnej správy prejdú postupne na VÚC ďalšie kompetencie z Krajov.-Najbližšie voľby do VÚC budú tento rok v novembri.•Všetky obce aj VÚC môžu mať vlastné symboly – vlajku, znak, štandardu starostu (bratislavské farby sú modrá, biela a žltá na rozdiel od farieb mesta BA, ktoré sú biela a červená) 5.) Hlava – Zákonodarná moc.•prvý oddiel - NR SR. Je to jediný orgán v SR, ktorý môže schvaľovať zákony.-skladá sa zo 150 poslancov volených na 4 roky.-voľby do NRSR sú všeobecné, priame, rovné a tajné podľa pomerného volebného systému. -Kandidovať môžu iba politické strany. Kvórum pre vstup je 5 % odovzdaných hlasov. Strany s 3% majú nárok na príspevok od štátu.-Poslancom sa môže stať každý občan SR, ktorý v deň volieb dosiahol vek 21 rokov.-NR SR zasadá stále a schôdze zvoláva predseda. Prvú do 30 dní po výsledku volieb.-Poslanec sa ujíma mandátu zložením sľubu, ktorého presný text určuje Ústava-NRSR má predsedu a 4 podpredsedov volených tajným hlasovaním (76) na prvej schôdzi.

Poslanci sú rozdelení do výborov NRSR. Podľa politickej príslušnosti tiež do klubov. Vlastný klub môže mať strana ak má aspoň 9 poslancov.-Základnou funkciou NRSR je schvaľovanie zákonov. Na ústavu a ústavný zákon je potrebný súhlas trojpätinovej väčšiny všetkých poslancov (90), na zákon súhlas nadpolovičnej väčšiny prítomných poslancov (min 39). Prezidentovo veto NR SR prehlasuje nadpolovičnou väčšinou všetkých poslancov (76). -NRSR je uznášaniaschopná ak sa prezentuje 76 prítomných poslancov.-Poslanec požíva imunitu a na trest. stíhanie ho vydá mandátny a imunitný výbor-Mandát zaniká vypršaním volebného obdobia, smrťou, vzdaním sa, odmietnutím sľubu, stratou voliteľnosti, rozpustením NR SR, dňom rozsudku za úmyselný trest. čin, nastúpením do funkcie sudcu, prokurátora, ombudsmana, alebo vstúpením do ozbrojených zložiek (OS, polícia, colná stráž).-Mandát nezaniká iba sa neuplatňuje ak je poslanec vo výkone väzby, alebo zastáva vládnu funkciu (minister, št. tajomník)-Rokovanie NR SR je verejné, okrem zvláštnych prípadovPrávomoci NRSR k výkonnej moci:-NRSR schvaľuje programové vyhlásenie vlády (39)-NRSR môže vysloviť nedôveru členovi vlády, alebo vláde. (76)

V tomto prípade musí prezident vládu alebo člena vlády odvolať.-NRSR schvaľuje rozpočet SR.(39)-NRSR kontroluje výkonnú moc interpeláciami a poslaneckými prieskumami.-NRSR schvaľuje medzinárodné zmluvy.(76), niektoré (90).-NR SR zriaďuje ministerstvá a ostatné orgány št. správy-NR SR schvaľuje vyhlásenie vojny, vyslanie OS SR do zahr., prítomnosť cudzích síl v SR-NR SR volí predsedu a podpreds. NKÚPrávomoci vo vzťahu k súdnej moci:-NRSR navrhuje prezidentovi na vymenovanie sudcov Ústavného súdu.-NRSR navrhuje prezidentovi na vymenovanie Generálneho prokurátora-NRSR volí troch z 18 členov súdnej radyPREDSEDOM NR SR JE P.HRUŠOVSKÝ (KDH), podpredsedami V.Bugár (SMK), V.Veteška (HZDS), ostatné miesta sú neobsadené!!!•Druhý oddiel – Referendum-referendum vyhlasuje prezident na návrh NRSR, alebo petície 350 000 občanov-referendum sa nemôže konať v otázkach ľudských práv, daní a rozpočtu.-referendum je platné iba ak sa ho zúčastní nadpolovičná väčšina všetkých oprávnených voličov.-referendum je pre NRSR záväzné ??? -referendum sa musí konať o schválení vstupu do št. zväzku s iným štátom-referendum sa môže konať v deň volieb, ale oddelene (samostatná miestnosť i volebná komisia)6. Hlava –

Výkonná moc
•prvý oddiel – Prezident SR-Prezident je volený priamo občanmi na obdobie 5 rokov, dvojkolovo-Prezidentom sa môže stať občan SR, ktorý dosiahol v deň volieb vek 40 rokov a je voliteľný do NR SR, zvolený môže byť najviac 2krát za sebou-Sľub skladá prezident do rúk preds. Ústavného súdu pred NR SR-Ak prez. nemôže vykonávať funkciu jeho kompetencie prejdú na premiéra a predsedu NR SR, ak to trvá 6 mesiacov , predseda ÚS SR vyhlási funkčné obdobie za skončené-Prezidenta možno odvolať referendom alebo rozhodnutím Ústavného súdu za úmyselné porušenie ústavy alebo vlastizradu.-Prezident zvoláva a rozpúšťa NRSR-Prezident reprezentuje SR navonok i dovnútra ako hlava štátu-Prezident má obmedzené právo veta (vrátiť zákon) – podpisuje zákony-Prezident menuje a odvoláva predsedu a členov vlády-Prezident menuje predsedu a sudcov NS SR na návrh Súdnej rady-Prezident menuje predsedu a sudcov ÚS SR na návrh NRSR-Prezident menuje GP na návrh NRSR-Prezident menuje troch členov Súdnej rady-... udeľuje najvyššie štátne vyznamenania-... udeľuje najvyššie akademické tituly-... menuje rektorov a dekanov univerzít-je najvyšším veliteľom ozbrojených síl-... menuje členov diplomatických misií na návrh Vlády SR-... môže v presne vymedzených prípadoch rozpustiť NR SR-... udeľuje amnestiu a milosť-prezident sídli v Grassalkovičovom paláci v Ba PREZIDENTOM JE I.GAŠPAROVIČ od r. 2004

•druhý oddiel – Vláda SR-Vláda SR je vrcholným orgánom výkonnej moci-Vládu menuje prezident a je zodpovedná NR SR - Vláda SR sa skladá z predsedu, podpredsedov a ministrov (ich počet určí zákon)-Vláda SR je závislá od dôvery NR SR, tá jej môže vysloviť nedôveru (76) -Po vyslovení nedôvery prezident člena vlády odvolá, ak je vyslovená nedôvera premiérovi, prezident odvolá celú vládu-Ústava neurčuje koho má prezident poveriť zostavením vlády, ale uplatňuje sa tradícia, že poverenie zostaviť vládu dostane predseda víťaznej strany vo voľbách-Vláda SR je priamo zodpovedná za výkon štátnej moci-Vláda SR navrhuje zákony NRSR, schvaľuje nariadenia Vlády SR, vyhlášky ministerstiev a iné podzákonné normy.

Vláda SR má dnes 16 členov:•predseda vlády (premiér, ministerský predseda, prvý minister) – SDKÚ•podpredseda vlády bez kresla (zodpovedný za regionálny rozvoj, cirkvi, národnostné menšiny) - SMK•minister zahraničných vecí (zároveň podpredseda vlády pre integráciu) - SDKÚ•minister spravodlivosti (podpredseda vlády pre legislatívu) - KDH•minister financií (podpredseda pre ekonomiku)- SDKÚ•minister vnútra - KDH•minister obrany - SDKÚ•minister hospodárstva - ANO•... dopravy, pôšt a telekomunikácií . SDKÚ•... výstavby a regionálneho rozvoja - SMK•... sociálnych vecí, práce a rodiny – SDKÚ (i keď Ľ.Kaník je z DS)•... pôdohospodárstva - SMK•... životného prostredia - SMK•... školstva - KDH•... kultúry - ANO•... zdravotníctva - ANO-Každý minister má svojho štátneho tajomníka (niekedy dvoch)-Okrem ministerstiev spadajú pod vládu ešte tzv. Štátne úrady, ako napr.:Protimonopolný úrad SRÚrad pre štátnu službu SRÚrad pre atómový dozor SRŠtatistický úrad SR Úrad technickej normalizácie SR a pod.Národný bezpečnostný úradTelekomunikačný úradÚrad pre finančný trh-O šéfoch týchto úradov rozhoduje vláda v zbore hlasovaním7.) Hlava – Súdna moc, 2 oddiely*

Prvý oddiel – Ústavný súd SR-ÚS SR sídli v Košiciach a rozhoduje o súlade právnych noriem s ústavou SR a o porušení ústavných práv občanov-Rozsudok ÚS sa nazýva nález a zverejňuje sa v Z.z.-Nález ÚS musí byť vykonaný do stanovenej lehoty-ÚS rozhoduje kompetenčné spory orgánov št. správy a samosprávy-ÚS prijíma sľub prezidenta a súdi ho ak ho NR SR obviní z vlastizrady-ÚS overuje platnosť mandátu poslanca a pochybnosti pri voľbách a referende-ÚS začne konať na návrh:•prezidenta•vlády•GP•aspoň 1/5 poslancov NR SR•každého, ale len v prípade jeho osobnej veci-Sudcov ÚS SR je 13 a menuje ich prezident na návrh NR SR na 12 rokov. NR SR predloží vždy dvojnásobný počet kandidátov (40 rokov, 15 ročná prax, JUDr, voliteľný do NR SR)-Ak sa mení len jeden člen, NR SR ponúkne dvoch kandidátov, ak dvaja 4 a tak pod.-Sudcovia sa ujímajú funkcie zložením sľubu do rúk prezidenta-Funkcia ÚS je povolaním a je nezlučiteľná s poslaneckým mandátom, funkciou člena vlády, sudcu, prokurátora, funkciou v štátnej platenej správe, členstvom v riadiacich orgánoch právnických osôb, podnikateľskou činnosťou ani s inou majetkovou činnosťou, okrem správy vlastného majetku a vedeckej činnosti.
Sudcovia majú imunitu a stíhať ich možno len so súhlasom ÚS•Druhý oddiel – Súdy SR-Súdna rada má 18 členov menovaných na 5 rokov-predsedu, 8 členov volených sudcami, 3 volených NR SR, 3 – prezidentom, 3 – vládou SR-Predseda SúR je vždy predseda Najvyššieho súdu-členom Súdnej rady môže byť občan, ktorý má 15 ročnú prax a práv. vzdelanie-SúR predkladá prezidentovi návrhy na vymenovanie a odvolávanie sudcov-SúR rozhoduje o pridelení a preložení sudcov-SúR predkladá prezidentovi návrh na vymenovanie Predsedu a členov NS SR-SúR predkladá vláde návrhy na sudcov do medzinárodných súdnych dvorov (Haag, Strassburg, Luxemburg)-Sústava súdov SR má tri stupne:1.)Najvyšší súd SR2.)Krajské súdy SR3.)Okresné súdy SR4.)Špeciálny súd je mimo sústavy a zaoberá sa organizovaným zločinom5.)Mimo sústavy sú i vojenské súdy-Predsedu NS SR menuje prezident na návrh Súdnej rady-Predsedom NS SR je KARABIN a NS sídli v Bratislave v budove Min. Sprav.-Do sudcovského stavu vymenúva právnikov prezident na návrh Súdnej rady-Sudcovia sú menovaní na doživotie -Sudcom sa môže stať každý občan SR, ktorý dosiahol vek 30 rokov a má vysokoškolské právnické vzdelanie.

Ďalšie podmienky môže ustanoviť zákon.-Sudcovia rozhodujú nezávisle, požívajú imunitu a stíhať ich možno len na základe rozhodnutia kárneho senátu-Predsedov krajských a okrasných súdov menuje Min. spravodlivosti-Sudcovia rozhodujú sami, v senáte, s prísediacimi, alebo v zastúpení (úradník súdu)-Rozsudky sa vyhlasujú v mene Slov. Rep.-Proti rozhodnutiu súdu jem možné podať opravný prostriedok 8.) Hlava – ochrana práva. dva oddiely•Prvý oddiel - Prokuratúra SR-Prokuratúra SR chráni práva a záujmy fyzických osôb, právnických osôb a štátu v SR-Na čele prokuratúry je Generálny prokurátor menovaný prezidentom na návrh NRSR-Prokurátor vystupuje v trestnom práve, ako štátny žalobca-Prokuratúra má povinnosť iniciatívy trestného konania, zahajuje trestné konanie a predkladá žalobu na súd-Prokuratúra spravuje registre trestov-Prokuratúra sa člení na Gen., krajské, vojenské a špeciálnu prok.-

Gen. prokurátor SR je D.TRNKA•Druhý oddiel – Verejný ochranca práv (ombudsmann) -Verejného ochrancu volí NRSR na 5 rokov. Kandidát musí byť starší ako 35 rokov a voliteľný do NR SR. Kandidáta musí predložiť aspoň 15 poslancov-Ombudsman je nezávislí orgán, ktorý sa podieľa na ochrane práv a slobôd FO a PO pri konaní, rozhodovaní alebo nečinnosti orgánov verejnej správy, alebo ak je konanie týchto orgánov v rozpore s právnym poriadkom či s princípmi demokratického právneho štátu -Ombudsman nemôže vstupovať do neuzatvorených súdnych sporov či do trestného konania-Na úrovni EÚ pôsobí európsky ombudsman a jeho činnosť je analogická s ombudsmanom SR-Inštitút ombudsmana je odvodený z anglického práva a u nás je nový-Ombudsmanom SR je KANDRÁ9.) Hlava – prechodné a záverečné ustanovenia
forrás: referáty.sk
autor Death 1911



Még nincs szöveg...



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona