Tisztelt Nyaralóház Tulajdonos!
Irodánk szépen berendezett, balatoni kiadó nyaralóházakat, családi házakat, apartmanokat keres a 2024. évi nyári szezonra külföldi és belföldi vendégek részére 1-2 hetes váltásokban.
Ha ki szeretné adni nyaralóját, kérjük, keresse fel irodánkat, hogy segíthessünk.
Várjuk jelentkezését!
Kérem küldjön üzenetet a balatontravel@t-online.hu e-mailre, amennyiben szeretné kiadni balatoni nyaralóját!
Várjuk jelentkezését!
Fonyódi látnivalók
"A kellemes időtöltés városa"
A Balaton déli partján, Somogy megye északnyugati részén található e kulturális és építészeti nevezetességekben gazdag kisváros. A Balaton vizéből kiemelkedő, vulkanikus eredetű, kettős kúp alakú hegyen elhelyezkedő települést éppúgy lakták őskori népek, mint rómaiak, vagy törökverő kapitányok. A város strandjai mintegy 10 km hosszan kísérik a Balatont. Fonyód szép környezete, az erdők, dombok megnyugtató hangulata, a tó színe, fényjelenségei, s távlatokat kialakító víztükre és panorámája nemcsak érdekes és lenyűgöző természeti csoda, hanem valóságos művészeti élmény. Mára Fonyód szellemisége, pezsgő kulturális élete idegenforgalmi vonzerővé gazdagodott.
Fonyódi séták
Útvonal
A fonyódi séták kiindulópontja a város központjában található vasútállomás.
Az épület falán található a Kaposvár-Fonyód vasútvonal 1896-os indításának emlékére a 100. évfordulón állított tábla. A vasúti közlekedés Kaposvár és Fonyód között 1896. július 15-én indult meg s hozta magával a fürdőélet fellendülését.
A vasútállomástól délre, a kikötőben a Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Káli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették.
A Balaton felé haladva látható Lányi Antalnak, a Balaton első átrepülőjének tiszteletére állított emlékoszlop, tábla, aki Badacsony és Fonyód között 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont. A parton áll Kiss István Páros akt (Emberpár) című szobra.
A móló 1897-ban épült, amelyet tervezője, Scholcz Gyula műszaki főtanácsos igen helyes esztétikai szépérzékkel a Gulács-hegy merőleges középvonalának irányított. Ezt a kövekből felhányt mólót 1906-ban átépítették, kiszélesítették, majd hullámtörő létesítésével (kismóló) a mai korszerű kikötőt alakították ki. A Balaton part leghosszabb mólója, 464 méter.
A kikötőben található a Zenepagoda, amelynek harangjátéka szórakoztatja az ott megpihenőket.
A kikötőből kelet felé haladva a Fürdő utcában a Villa Galéria falán látható Németh Istvánnak, Kaposvár első polgármesterének emléktáblája, aki az 1910-es évekig ebben a villában töltötte nyarait, manapság egész nyáron át kiállítások várják az érdeklődőket benne.
A vasútállomással szemben van a Millecentenáriumi park és a Díszkút, amely balatoni madarakat formáz, Gömbös László alkotása. A parkban láthatjuk az Ülő nő szobrát. A járda mellett az 1956-os forradalom emléktáblája látható. A parknál látható egykori Vasúti Szálloda 1897-ben épült, több évtizeden keresztül szálloda és vendéglő volt, 1985 óta középiskolai kollégium. Az első Anna-bálok színhelye.
Az épülettől kelet felé haladva a Dísztérre érünk, ahol a Zsolnay kút csobogó vize kedvelt hűsítő a nyári melegben.
A Dísztérrel szemközt áll a Mátyás Király Gimnázium épülete, az 1980-as évek végén Makovecz Imre tervei alapján átépítették s elnyerte mai formáját. Itt, a Hunyadi János utcán haladva látható egy régi nyaraló falán Fodor András költő emléktáblája, aki Fonyódon írta verseit, s ezer szállal kötődött a városhoz. 1997 nyarán a fonyódi strandon érte a szívhalál.
Ha a Vasútállomástól a Szent István utcán végigmegyünk, eljutunk az országban egyedülálló Fácánosi palánkvárig, ahol a török idők emléke, Magyar Bálint várkapitány vitézsége ma is elevenen él a nyaranta megrendezett Hadijátékokban. Ugyanitt fekete márvány obeliszk őrzi a törökverő hősök emlékét. A palánkvár déli végében állnak a Fonyódi Múzeumi és Helytörténeti Egyesület által - Fonyód várossá avatásának 10. évfordulóján, 1999-ben - ültetett tölgyfák. A palánkvártól nyugatra a Lenke utca 21. sz. alatt áll Fonyód egyetlen, máig is megmaradt népi műemlék épülete, a közel 200 éves Présház-étterem. A birtokos Lengyel család építtette az 1800-as évek legelején a szőlőbirtok kiszolgálására.
Ha a vasútállomástól a József utcán indulunk az út jobb oldalán a Testvérvárosi park utunk első állomása. Itt láthatóak Fonyód testvérvárosainak (Leipheim, Borszék, Novi Vinodolski, Érsekújvár) címerei és zászlai, valamint a távolságukat és irányukat mutató tábla.
Az útról jobbra letérve az ún. Birka lépcsőre a Panoráma sétányon végighaladva egészen a bélatelepi villasorig juthatunk.
A József utcán az ország mondhatni legszebb szerpentin útjának emelkedőjén haladva a Valkó kilátónál pihenhetünk és megcsodálhatjuk a lenyűgöző szemközti panorámát. A kilátó után találjuk közvetlenül a Kripta villát, amelynek legendája évtizedek óta elérzékenyíti a látogatókat. A beteljesületlen szerelem arra késztette a kedvesét elvesztő férfit, hogy a maga s elhunyt szerelmének alakját kő-nászágyba faragtassa.
Az út baloldalán az erdélyi fatemplomokat idéző, 1936-ban épült protestáns templom áll. Előtte a II. világháborúban elpusztult polgári áldozatok nevét tartalmazó kopjafa emlékezik Fonyód mártírjaira. Innen a Sipos hegy tetejére az erdei úton juthatunk fel a Kilátóba, ahonnan elragadó kép tárul elénk: Keszthelytől Keneséig - a Balaton-parton egyedül erről a helyről - láthatjuk az egész Balatont. A Sipos hegyen az Erdei tornapályán elhelyezett táblák segítségével kedvünkre megmozgathatjuk végtagjainkat.
A protestáns templomtól nem messze a József utcáról jobbra lekanyarodva a Templom utcában láthatjuk az 1902-ben épült katolikus templomot, mellette a fából faragott Jézus szobrot.
A templom után továbbhaladva a Kossuth-erdőbe érünk, ahol Benedek György szobrászművész Fonyód I. és a II. világháborúban elesett katonáinak emlékére emelt monumentális munkája áll. Az erdővel szemközt látható az 1940-ben felépült Magyar Bálint Általános Iskola és parkjában az 1848/49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafa.
A Kossuth erdőből a Bartók Béla utcán sétálva a volt Velics-villa falán Szinyei Merse Pál táblája őrzi emlékét annak, hogy a nagy festő 1916 és 1917 nyarát ebben a villában töltve nyolc képet festett Fonyódról és a Balatonról.
Utunkat a Bartók Béla utcán folytatva az út jobboldalán láthatjuk az 1900-ban emelt Mária szobrot a mai Szabó Ferenc Zeneiskolával szemben, amely egykor a Vaszary család tulajdonában volt; ők állítatták nagybátyjuk, Vaszary Kolos prímás, esztergomi érsek javaslatára a kegyhelyet.
Az út másik oldalán kezdődik a híres fonyód-bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni s a mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Bélatelep a jómódú, "úri középosztály" tagjainak volt a nyaralóhelye, jobbára orvosok, jogászok, földbirtokosok, politikusok, művészek, gyártulajdonosok töltötték itt szabadidejüket, többek között Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere, Huszka Jenő zeneszerző, Törley pezsgőgyáros.
A sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékoszlopát látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Két oldalán gránittáblákat állított a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület Fonyód szerelmesére emlékezve. Ugyancsak itt láthatjuk Bélatelep névadójának, gróf Zichy Bélának az emléktábláját, aki felkarolta a Balatonkultusz eszméjét és lehetővé tette számukra, hogy felépítsék a legszebb balatoni villasort. A Szaplonczay sétány következő látványossága Pál Mihály 1987-ben emelt Balatoni szél szobra. A szemközti csodálatos, nem mindennapi panorámában igazít el a tábla, amely a túloldali hegyeket ábrázolja.
A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester emlékére a róla elnevezett kúton a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület állított táblát születésének 130. évfordulóján, 2001-ben. Ripka Ferenc majd' 40 éven keresztül töltötte nyarait Bélatelepen s Szaplonczay Manó halála után, 1916-tól a bélatelepi Fürdőegyesület elnöke is volt.
Kitérőt téve a térről induló Ripka sétányon a bélatelepi vasútállomásra juthatunk. Az épületet 1928-ban emelték s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt balaton-parti vasútállomás. Falán egy 1944-ben állított tábla, amely az első fonyódi fürdőzőknek, a majdan létesített Bélatelep felfedezőinek állít emléket. Ezen a helyen állt a 103-as számú vasúti őrház, amelynek tisztaszobáját kibérelve az ősfürdőzők felfedezték a Balatont az 1860-as évektől kezdően.
A 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, majd letérve a Báthory utcában áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak a háza. Fonyód nagy öregje matuzsálemi kort élt meg, 100 éve alatt régészkedett, foglalkozott az eljegesedés problémájával is. A ház falán emléktábla őrzi nagyságát.
Visszatérve a Szaplonczay sétányra a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán a kerítésen volt villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját aki szintén évtizedeken át nyaralt s dolgozott Fonyódon, hiszen nem egy világhírű művét ebben a villában szerezte.
A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé.
A sétányról balra letérve erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóban gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában, északon a Balaton-felvidék, keleten Boglár s a déli part többi települése, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és Keszthely nyújt maradandó élményt. Az erdőben az Edison utcától nem messze van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint halála után szeretett erdejében helyeztek végső nyugalomra.
A fonyódi piac
Hetente két alkalommal, szerdán és szombaton hatalmas területen árulják portékáikat a kereskedők.
A déli part egyik legnagyobb vásárát tudhatja magáénak Fonyód.
Ez a város szívében elhelyezkedő mintegy három hektáros terület, mint idegenforgalmi látványosság is lehetőséget nyújt az állandó lakosok, és a nálunk pihenni vágyó üdülő vendégeknek a napi cikkek, használtcikkek, és élelmiszerek beszerzésére.
Nyugat-Európában is ismert, és közkedvelt turisztikai látványosság mely több évtizedes múltra tekint vissza. Korábban a lengyel kereskedők megjelenésével (akkoriban mint „lengyel piac”) tört be köztudatba. Azóta az évek múlásával, talán egyfajta színvonalváltás következtében átalakult egy, a hazai kereskedőkből összekovácsolódott vásárrá, piaccá, ahol népművészeti, iparművészeti termékek, használati, és dísztárgyak mellett nagy választékban kaphatók, beszerezhetők zöldségek, gyümölcsök, száraz virágok, méz, antikvár és használt könyv, festmény, egyéb régiségek, kisállatok (kutyák, macskák).
A piac könnyen megközelíthető, mert a 7-es főút mellett, annak közelségében helyezkedik el. A gépjárművel érkező vásárlók részére parkoló biztosított, mely a vásárlást, a kellemes piaci nézelődést kedvezőbbé, kényelmesebbé teszi.
Kripta-villa
Az örök szerelem háza
8640 Fonyód, József u. 16.
Információ: Fonyódi Múzeum
Tel.: 85-560-392. ill. 06 20/959-73-17
Tourinform : fonyod@tourinform.hu
Nyitva: előzetes bejelentkezés alapján
Minden ember a maga módján a lelke mélyén emléket állít igaz szerelmének, de mindig voltak és lesznek olyan emberek, akik nem zárják magukba a titkot, hanem kézzel fogható, szemmel látható jellel kívánnak emléket állítani az ember legszentebb érzésének, az örök szerelemnek. Ezek közé tartozott Abrudbányay Ödön is, az erdélyi származású pécsi gyógyszerész, aki szokatlan módját választotta az emlékezésnek.
A történet kezdete az 1910-es évek közepére tehető, amikor az ifjú patikus Kolozsvárott beleszeretett egy szép, művelt fiatal lányba, Magdusba. Eljegyezte, de Magdus, a menyasszony az esküvő előtt három héttel hirtelen elhunyt. Az eset mélyen megrendítette az elárvult vőlegényt, összegyűjtötte meghalt kedvese tárgyi emlékeit, és sokáig gyászolta őt. Időközben lezárult az első világháború, alaposan átszabták Európa térképét, Erdélyt Romániához csatolták. A történelmi események Abrudbányayt arra késztették, hogy elhagyja szülőföldjét, és így Magdus emlékével a szívében Pécsett telepedett le. Hosszú ideig magányosan élt, utazgatott, végül családot alapított, gyermekei születtek, akiket gondosan nevelt. 1940-ben ismét a történelem szólt közbe, a II. bécsi döntés alapján Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták, Kolozsvár ismét hazánk része lett. Abrudbányay doktor, aki ekkorra tehetős emberré vált, úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát, emlékházat emeltet Magdusnak. Hosszasan kereste a legvarázslatosabb helyet, ahova felépíttetheti azt a villát, amelyben Magdus hamvait és fennmaradt emléktárgyait méltóképpen megőrizheti. Itt Fonyódon a Sipos-dombon lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma megvalósulni látszott, ahonnan a panoráma emlékeztet a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Ahogy a szirtre épített Anacapriból be lehet látni az egész Nápolyi-öblöt, úgy innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatódzik a Balaton.
Az épületet 1940-ben Cserna Sándor pécsi építőmester tervezte mediterrán stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel. Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát, itt helyezték volna el Magdus hamvait, és itt lett volna a család temetkezési helye. A földszinten az elképzelések szerint Magdus tárgyaiból egy emlékszobát rendeztek volna be. Az emeleten a család számára egy lakást alakítottak ki.
A villa felépült, de a hamvak nem érkezhettek meg Fonyódra, mert a háború után Erdélyt ismét Romániához csatolták. Az Abrudbányay-család 1949-ig élvezhette a gyönyörű panorámát, a természet szépségeit, mígnem államosították minden vagyonukat. Az államosítás után a villa lakásként, majd orvosi rendelőként funkcionált. Az udvaron álló kis házból is elmaradt a nyaraló Abrudbányay-család. Az 1950-es, ’60-as években az építtető hozzájárulásával idegenforgalmi látványosságként bemutatták a „kriptát”, aztán lassan lomtárrá vált. Az ezredfordulón Fonyód Város Önkormányzata kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával a Széchenyi Terv pályázatán elnyert összegből sikerült helyreállítani.
A ház alagsorában, a „kriptában” most is álmodik Magdus és Ödön. Az álom azért álom, mert soha nem vált valóra. Hirdeti a ritka, de néha mégis előforduló nagy és tartós szerelmet, mely a sírnál sem ér véget. Hirdeti az emlékekhez való hűséget.
A villa máig fennmaradt legendája szerint, ha a nászágy felett egy leány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart.
Palánkvár
A Fácános-erődben találjuk a Gulio Turco olasz származású császári hadmérnök tervei szerint épült egykori cölöpvár nyomait, a sáncok, vizesárkok maradványait.
A fennmaradt rajzok szerint a bejárat a mai Szent István utca felől volt. Mi is innen közelíthetjük meg. A külső árkon át felvonóhídon lehetett eljutni a külső várudvarba, innen szintén egy hasonló hídon a belső várba. Itt széles falú épületek, kőből készült erődítések és egy figyelőtorony állt.
Szabadon látogatható.
1544 után kezdődött meg az első fonyódi erődítmény felépítése.
Az építkezések nem a tervek, hanem az egyre nagyobb veszélyt jelentő török elleni védelem okozta kapkodás szerint folytak. Helyben talált anyagokból jobbágyok nem minden téren szakszerű munkájával kellett valami védhető helyet emelni. A védelem ereje sokszor nem is a falakban volt, hanem azokban a természetes vagy mesterségesen létrehozott természeti akadályokban, melyek révén a várfalak megközelíthetővé váltak. Fonyód fő védelmét a mocsarak adták. A falut szint az 1900-as évekig vizen csak a Balatonon, szárazföldön pedig csak a bézsenyi földnyelven lehetett megközelíteni. Ezt a két irányt kellett őrizni. S arra az estre, ha az ellenség mégis bejutna a faluba, ott az erődítményt vizes árokkal kellett körülvenni.
A fonyódi vár építését az 1544 utáni új helyzetben kezdhették meg, s végleges formáját az 1550-es évek közepén nyerhette el, amikor török ostromokat is ki kellet állnia.
A kb 60x60 nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromának, csak Palonai Magyar Bálint, a vár kapitányának halála után, 1575-ben tudták elfoglalni a törökök. Mivel nekik nem volt rá szükségük lerombolták, nehogy a magyarok visszafoglalva ismét használhassák.
A belső vár romjainak köveit a 19. századi újrabetelepülés során hordta szét a kőben szegény vidéken a lakosság. A várból teljes egészében a várárok maradt meg.
A Várhegyi széplátó májusban minden szombaton és vasárnap, valamint pünkösd hétfőn
10.oo és 20.oo óra között nyitva tart.
Nyitva tartás:
Május, szeptember, október hónapokban hétvégenként /szombat,vasárnap/:
10:00-18:00
Június, július, augusztus hónapokban naponta
10:00-21:00
Csoportoknak (10 fő felett) előzetes bejelentkezés alapján ettől eltérő időpontban is.
Belépőjegy:
Felnőtt: 150 Ft
Diák, nyugdíjas: 100 Ft
Nem iskolás korú gyermekeknek valamint látásban, hallásban, mozgásban korlátozottaknak (igazolvány birtokában): ingyenes
GPS koordináták:
N: 46 44 18.32688 , E: 17 32 34.10483
A fonyódi Várhegyen 2011. évben új, négyszintes, faszerkezetű kilátó épült körpanorámás kilátással a Balatonra illetve a Nagy-Berek élővilágára
Fonyód a Balaton déli partján két gyönyörű dombra épült kisváros. A 232 m magas Várhegy és a mellette álló 207 m magas Sipos-hegy szigetként emelkedik ki a környező Nagy-Berek lapos, vizenyős rétvilágából. A hegyek vulkanikus eredetűek, és a veszprémi part tanúhegyeivel egy időben, jóval a Balaton születése előtt alakultak ki.
A Várhegyen felújított ösvények, utakon pihenők, uzsonnázó padok, információs táblák mentén haladhatnak a túrázók.
„A nyári verőfényben pompázó hegytetőn, melyről a Balaton tündéri vidéke csaknem teljesen belátható, vígan folyt a tánc, a várdomb aljában pezsgett, szikrázott az ifjú élet... A kitűnő fogásokban bővelkedő pazar ebéd az erdőben felterített hosszú asztalokon lett felszolgálva."
Gruber János: Egy fonyódi juniális, 1878
A kilátóhoz felvezető utak mentén kialakított tanösvény hozzájárul a balatoni élővilág megfigyeléséhez, környezeti és kulturális ismeretek bővítéséhez.
„Itt Fonyódon is azonnal régiségekbe botlottam a fonyódi hegy tetején lévő földvár hatalmas méretű sáncainak vakondtúrásaiban. A múlt évben (1928-ban!) bevittem egy csomó cseréptöredéket a Nemzeti Múzeumba, ahol azt mondták, hogy népvándorláskorabeliek."
Bacsák György
A kilátó és környezete kialakítása során törekedtünk a komplex akadálymentesítésre. Ennek során a kilátóépítmény által nyújtott szolgáltatás elérhető bármely fogyatékkal élő számára. A Várhegy köz végén kialakításra került egy személygépkocsi férőhelyes akadálymentes parkoló, ahonnan akadálymentes gyalogút vezet a kilátóhoz.
A mozgásában korlátozottak számára a négyemeletes kilátó első szintjére a feljutást korlátlift segíti.
A kilátó megépítése során kiemelt figyelmet fordítottunk a környezet természetvédelmi értékeinek megőrzésére.
Sipos-hegyi kilátó
A Balaton partján egyedül erről a helyről látható tiszta, páramentes időben teljes hosszában, Keszthelytől Keneséig Közép-Európa legnagyobb állóvize, a Balaton.
"Maga a fonyódi hegy valóságos kis múzeuma a Balaton történetének s minden tekintetben megérdemli a részletes megtekintést. Egyúttal a Balaton környékének egyik leggyönyörűbb üdülőhelye s talán innen a legszebb a Tapolcai-medence vulkáncsoportjának képe. Ilyen tájképet nemigen látni többet Európában!"
/Cholnoky Jenő 1870-1950 földrajz professzor, egyetemi tanár, akadémikus, a Balaton-kutatás kimagasló egyénisége, az egyetemes földrajztudomány nemzetközi hírű tudósa és népszerűsítője, a Balaton nagy szerelmese/
A Sipos-hegy krónikája: Sipos József a Csehiben lakó Szentes testvérektől vette meg 1868-ban a hegytetőtől a mai Fő utcai ABC-ig lenyúló saroktelket, amelyen akkor még szőlő és pince állt. A fonyódi kettős kúp keleti csúcsát ebben az időben nevezték el Sipos-hegynek. Régebben a kilátót, mely 1987-ben épült a postai mikrohullámú átjátszók miatt - Postás-kilátóként jelölték, mely 15m magas és 76 lépcső vezet az 1. szintjére.
Geológia: A Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyeinek "kistestvérei" a fonyódi Sipos-hegy (207m) és a Várhegy (233m). A Sipos-hegy kőzete, a vulkáni működés eredményeként megszilárdult bazalt a környék legfőbb útépítő köve lett. A Balaton déli partján ez az egyetlen bazalthegy.
Növényzet: A Sipos-hegy főbb alkotó fafajtái a csertölgy és a virágos kőris. De ebben a zöldövezeti rendeltetésű erdőrészben sok kocsányos, kocsánytalan tölgyet, cserfát, mezei juhart, mezei szilt, közönséges borókát is találhatunk.
Fonyód - Sipos-hegyi kilátó
Az aljnövényzet egy része a terület nyári párás, hűvös mikroklímájára utal.
Állatvilág: A Sipos-hegy erdeje bővelkedik énekesmadarakban. Többek között találkozhatunk itt erdei pinttyel, barát cinegével és poszátával, szürke légykapóval, erdei szürkebeggyel, vörösbeggyel, fekete rigóval. Hallhatjuk a kakukk, a fülemüle énekét, az erdei fülesbaglyok és macskabaglyok huhogását, valamint a fekete harkályok, a kis- és nagy fakopáncsok kopogtatását is. Az erdő apró lakói még az európai sün, vakond, közönséges denevér; rágcsálók közül a közönséges erdei egér és a mókus. A rovarok, csigák és a pókok rendjéből kis szemtjánosbogárral, a közismert hétpettyes katicabogárral, szarvasbogárral, éti csigával és a koronás keresztespókkal találkozhat a figyelmes látogató. Őszi időszakban kormos-, dolmányos-, vetési varjak, hollók köröznek, kárognak a ködös hegyen csendben álló csupasz fák ágai felett.
A Fonyódi Múzeum kiállítása bemutatja a Balatonnak és közvetlen környékének kialakulását, természetföldrajzi viszonyait, legjellemzőbb élőhely- típusait, életközösségeit, növény- és állatvilágát, külön kiemelve az értékes és védett fajokat.
A Balatont és térségét komplex módon szemléltető természettudományi kiállítás szemlélteti:
- a térség földtörténetét;
- a Balaton kialakulását;
- a tó vízszintjének és kiterjedésének változásait a történelem folyamán;
- a vízrajzi és éghajlati viszonyokat;
- a nyílt vízi életközösségeket (az élővilág bemutatása a mikroszkopikus méretű növény- és állatvilágtól a magasabb rendű élőlényekig (halak, vízi madarak); a jellemző táplálkozási kapcsolatok, közösségszerveződési mechanizmusok felvázolása);
- a tóparti nádasok életközösségeit;
- a leszakadásos pannon magaspartot (a hétköznapi környezetkárosítás legjellemzőbb módját (szemetelés), valamint tudatosítjuk a tó állapotával kapcsolatos felelősségünket);
- a berkek egykor volt gazdag élővilágát és az ehhez kapcsolódó emberi tevékenységeket (csikaszát, pákászat stb.);
- a Somogyi-dombvidék tölgyes erdeit;
- a tó környékének legfontosabb természetvédelmi és kultúrtörténeti látnivalóit (védett területek, tanösvények, bemutatóhelyek, műemlékek, múzeumok stb.).
A falak mentén elhelyezett kisebb vitrinekben bemutatásra kerülnek:
- a környék ősmaradványai, csiga-, kagyló- és rovarfajai;
- a Balaton természettudományi kutatástörténete;
- a természettudományi kutatás neves kutatói (pl. Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő)
A számítógépek segítségével többek között megjeleníthetők a tó időjáráshoz kötődő jelenségei képpel és hanggal (hullámverés, viharos szél dörgéssel, jégzajlás, rianás, nádsuhogás), az itt élő madarak (fotóikat énekük hangja kíséri), valamint további, a vizuális és az akusztikus hatások összekapcsolására alkalmas jelenségek (békahangverseny, múltbeli vulkánkitörés hangja stb.) is.
További információk:
Fonyódi Múzeum
8640 Fonyód
Bartók Béla u. 3.
Tel.: 85/560-392