A víz az egyik legfontosabb lételemünk! Minden jog fenntartva! Alle Rechte vorbehalten! All rights reserved!
A méz, a virágpor, a propolisz, a fahéj és a fokhagyma népszerűsége egyre nő!

Keresés a honlapon



BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó

HÍREK
A 300.000 - ik látogatóm tiszteletére
- 2014.12.09.


Vörösmarty Mihály

Szózat

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt kűzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt...

tovább



Élelmiszer és ivóvíz
- 2012.04.12.


Földünk lakosaiból legalább egy milliárd ember éhezik, közel 1,5 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, miközben a Föld termékeinek 80 %-át, a lakosság 20 %-a élvezi...

Német-, osztrák kórházakban, óvodákban, iskolákban, idősek otthonában "kezelték" a vizet, (fizikai- és kémiai szűrés, Edelstahl vezetékek, és tartályok alkalmazása), mely eljárásokat követően ugrásszerűen növekedett az egészséges emberek száma. A betegágyakon fekvők sokkal gyorsabban gyógyultak...

tovább



Székely Himnusz
- 2013.07.20.

Csanády György (1895-1952) 1921-ben írta a költeményt, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
ne hagyd elveszni Erdélyt, Erdélyt Istenem!
Csanády György

tovább



Arany János
- 2007.06.19.


Bolond Istók - (1873)
második ének 7. versszak

"És engem akkor oly érzés fogott el...
A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
No hát, no! Így kiált; én Uram Isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten?"

tovább



Árvíz- és aszálykár
- 2010.06.04.


Általában tavasszal-, vagy zöldáradáskor az árvíz- belvíz kártétele folytán szinte elúszik-, majd nyár közepén és végén kiszárad Magyarország!

Megoldási javaslat: baloldali menüsor: a VJ-XI. sz, a VJ-VII. sz. víztározók, továbbá a Balaton, Velencei tó...

tovább



Nem porzik!
- 2012.05.22.


A humuszban gazdag, vízzel kellőképpen ellátott talaj nem porzik!

tovább



Perspektíva?
- 2012.07.25.


Kínai közmondás:

Kövess egy kutyát; a szemétdombra jutsz,
kövess egy tigrist; a dzsungel ura leszel...

tovább



A víz emlékszik...
- 2010.03.23.


„A víz emlékszik”…

„Johann Grander legfontosabb célja hogy azzá tegye az ivóvizet, ami valaha volt: minden élet ősforrásává, hiszen minden élet a vízben fejlődött ki.”

"Ich bin zum Wasser hingeführt worden und deshalb bin ich auch so dankbar, dass mir die Entdeckung der Wasserbelebung gelingen durfte".
(Johann Grander)

Német- és osztrák tudósok, nemrég rájöttek arra, hogy a grandervizes vízkezelés, többszörösen feljavított vízminőséget eredményez… Edelstahl (nemesacél!), vezetékeken vezetik át az ivóvizet, miközben a víz beltartalmilag előnyösen megváltoztatja minőségét. Rendkívüli eredményeket értek már el a sütőiparban használatos víz tekintetében, ill. a likőr- és édességiparban. Az uszodákban 50 %- al csökkent a víztisztítására felhasznált klórmennyiség.

Tudjuk- és beszélünk is arról, hogy mennyire fontos termékünk a víz, mégis folyamatosan mérgezzük és pazaroljuk azt! A kiváló minőségű balatonvízből évente elpazarolunk; hasznosítás nélkül, könnyelműen leengednek a Dunába, legalább 354 millió m3/év vízkészletet. Ennek értéke cca. 400 milliárd Ft/év...

tovább






Tisztelt Látogató!

Szarvasgomba „kincskeresők” hazánkban… (A linkek és a képek a szövegrész végén találhatók.)

Állítólag emígyen történt a dolog; - a falu kocsmájában, a saját kisfröccsét iszogató emberhez odalépett egy idegen és megszólítá:

- Látom testvér, hogy te is asztalos vagy!
- Aztán miből látod azt komám? – Kérdezett vissza az iddogáló ember.
- Hát abból, hogy két ujjaddal fogod a poharat, merthogy a többi ujjad úgy látom hiányzik. – Feleli kissé bölcselkedve a felebarát.
- Megeszi a fene komám, nem asztalos vagyok én, hanem szarvasgomba kereső. Tudod betanítottam az egyik malacomat, amelyik annyira szereti a szarvasgombát, hogy amint kitúrja a földből, azon nyomban fel is szeretné falni azt. Nehéz tőle elvenni. Én sokszor megpróbáltam már. Eddig három ujjammal fizettem érte! – Mondja panaszosan, a fröccsét két ujjal szorongató, meglehetősen szolid viselkedésű emberke…

1.sz.¬-tablazat

2.sz.-tablazat

L. még.:
Sárbogárd Város és a Dél-Dunántúl intenzív fejlesztése
a=ausztriaingatlan&o=sarbogard__es_a_del_dunantul_fejlesztesei
Hódmezővásárhely nagyváros lesz:
a=ausztriaingatlan&o=hodmezovasarhely_nagyvarossa_lesz____1DEY
Körmend Város intenzív fejlesztése:
a=ausztriaingatlan&o=kormend_varos_intenziv:fejlesztése____BXyK
Püspökladány intenzív fejlesztése:
a=ausztriaingatlan&o=puspokladany_es_tersege_intenziv_fejlesztese
Martin Schulz az EU Parlamant Elnöke:
o=martin_schulz_president_bei_eu_parlament_____YM18
A világhírű Manuka méz:
o=a_vilaghiru_manuka_mez____B5R2
Méz- virágpor szépség-:
a=ausztriaingatlan&o=mez_viragpor_propolisz_szepsegapolas_2008
Mire képes a méz?...
http://ausztriaingatlan.shp.hu/hpc/web.php?a=ausztriaingatlan&o=mire_kepes_a_mez__I4Ex
Élet, erő, szépség egészség:
http://ausztriaingatlan.shp.hu/hpc/web.php?a=ausztriaingatlan&o=meheszeti_termekek_es_eszkozok___2009_HQkW
VJ-VII,- és VJ-XI. sz. víztározó:
o=a vj vii sz és a vj xi sz viztarozó wo9z
Foci:
a=ausztriaingatlan&o=romania_magyarorszag_3:0_5bH5

Nehéz lenne számba venni és felsorolni azt a sok-sok anekdotát, amely a szarvasgombászok között terjeng. Vadőrök, mezőőrök, vadászok, horgászok, erdészek, természetjárók és kincskeresők a megmondhatói annak, hogy kutyával, vagy sertéssel érdemesebb keresni a kincset érő szarvasgombát? Az bizonyos, hogy a házisertés és a vaddisznó nagyon kedveli a szarvasgombát, ezért ezeket az állatokat nem kell betanítani gombakeresésre. Csupán azt kell tenni, hogy egy vezetőszáron ki kell vinni a kiválasztott malacot az erdőbe és ott engedni, hogy az keresgéljen, kedvére bogarászgasson. Szinte pillanatok kérdése neki megtalálni és kitúrni, a cca. 10-35 cm mélyen a föld alatt rejtőzködő szarvasgombát. Viszont a zsákmány elvétele az állattól, az bizony nem könnyű feladat!...
Aki közelebbről ismeri a sertést, csak az tudja igazán, hogy mennyire erős ez az állatfaj és milyen hihetetlenül fejlettek a rágóizmai. Amikor megszerzi zsákmányát, azt jó erősen a szájába fogja és menekülni próbál vele. Keresi azt a nyugodt helyet, ahol senkitől sem zavartatva, befalatozhatná a finom csemegét. Talán érthető a szarvasgombász törekvése is, aki mindenképpen meg szeretné kaparintani ezt a kincset érő terméket. Eléggé sajnálatos tény az, hogy ebből az egyenlőtlen küzdelemből, nem mindig az ember kerül ki győztesen…

A gombakereső kutyákkal egészen más a helyzet! A kutya az ember legrégibb barátja, úgy is mondogatják, hogy hűséges „társa”. Nála ragaszkodóbb lény nem igen kötődik az emberhez. Csakhogy egy jól betanított szarvasgomba kereső kutyáért ma már 600-800.000,- Ft-ot is elkérnek!

Azt is meg kell mondjam, hogy nagyon sok ám a misztifikáció ebben a témakörben! Pedig nem túl nehéz betanítani a kutyát, mely állatfajnak köztudottan, hihetetlenül jók a szaglószervei. Ezen túl a kutya intelligens is, ezért megjegyzi a szarvasgomba lelőhelyeket, sőt még a gombafajok illatát is képes megkülönböztetni...
Hogyan idomítsuk be kutyánkat a szarvasgomba keresésre? Nos, a játszadozni szerető kölyökkutyát úgy taníthatjuk be, hogy első lépésként a kedvenc játékát letakarjuk földdel. Aztán a „keresd” vezényszóra kikapartatjuk vele azt, majd szorgalmáért megjutalmazzuk, megdicsérgetjük a kedveskedő négylábú társunkat. Amikor ez a játék már jól megy, akkor szarvasgomba törmeléket, vagy a gomba héját is ássuk el a kutya kedvenc játékával együtt. Sok biztatással és szeretettel, ill. jutalommal egy idő után a kutya rájön arra, hogy mit akar tőle az ember. Később aztán már a kutya játékát sem kell elássuk, az értéktelenebb szarvasgombákat tartalmazó lyukba… A szolgálatkész kutya, a keresd vezényszavunkra gondolkodás nélkül kiássa a „csaligombát”. A jól betanított hűséges kutya, a „keress” vezényszóra nagy odaadással kutatja fel az erdőben a szarvasgombát. Segít annak kikaparásában, ill. kiásásában is. Ráadásul, ha kutyával társulunk, még az uj
jaink is megmaradnak. Azért ez is szempont! Nemde?

Tisztelt Olvasó!

Úgy gondolom, az is a misztifikáció körébe tartozik, hogy mennyire nehéz megtalálni a szarvasgombát. Azt mondogatják, hogy „vannak annak lelőhelyei”. Ez az állítás igaz is meg nem is! Tényleg igaz az, hogy lényegében vannak szarvasgomba termőhelyek. Ám a valóságban nincsenek nem termő helyek, mivel a szarvasgomba bárhol előfordulhat, ill. fellelhető. Ott keressük, ahol erdőségek, ill. fák vannak és elég sok csapadék is esik…

- Ahha! Akkor nincs is más dolgom, - gondolhatná az optimista „kincskereső”-, mint az, hogy legyek bátor, legyen elég sok ujjam, így vehetek egy malacot és azzal neki is vághatok, a temérdek pénzt rejtő erdőnek? Avagy van egy kevéske befektetni való pénzem, ezért kifizetek a vadőrnek, vagy az erdőkerülőnek cca. 600.000,- Ft-ot egy rendkívül kedves, intelligens vizsláért, amely akár fél órán belül, kétszeresen megkeresi nekem az árát?

Azért valljuk be őszintén, hogy ez a „vállalkozás” messze nem ilyen egyszerű! Elöljáróban azt mondhatnám, hogy a nem éppen jó hírű gilisztatenyésztésnél, mégis biztatóbb dolog. Valami olyasféle vállalkozásnak tartom én ezt, mint pl. a ma már tiltott csigabegyűjtést. Esetleg attól kicsivel jobb is lehet, mint az volt?!…

Szarvasgomba kincsvadászok hazánkban…

A szarvasgombafajokat állítólag azért nevezték el ezen a néven, mert a természet egyik fenséges csodájának tartott gímszarvas bikák, - a mindent elsöprő nászuk, az un. szarvasbőgés előtt, hatalmas erejüket és agancsfegyverzetüket is latba vetve -, kiássák a földből, majd jóízűen felfalják ezt a csodálatos termést. Ettől olyan hatalmas életerőre kapnak, hogy a közel két héten át tartó szarvasbőgés idején szinte alig esznek valamit, miközben társaikkal a tehenek birtoklásáért nap, mint nap, akár többször is megvívják élet-halál harcukat. Természetesen azt sem mellékes megemlíteni, hogy a szarvasbőgés ideje alatt, folyamatosan befedezik a szarvasteheneket és a szarvasünőket, (vadászberkekben ez utóbbi néven, a nőivarú növendék szarvasegyedeket emlegetik!)

Az talán, a fentiek rövid idecitálása közben is ékesen bebizonyosodott már, hogy a hatalmas természetet formáló erőkről, a mai ember jóformán még mindig nem tud semmit. Szentgyörgyi professzor mondta: a természet hatalmas, az ember parányi. Az ember élete attól függ, hogy mennyire képes megismerni, meghódítani a természetet. A szarvasgombafajok tekintetében, a természet feltárását illetően, igen alapos kivételek születtek. Ilyenek pl. a szarvasgombafajok élettani hatásáról szóló írások és értekezések. Érdekes leletek tanúskodnak arról, hogy már a régi rómaiak is felfedezték a szarvasgombában rejlő hatalmas energiaforrást és annak a párválasztásra szinte kényszerítő hatását. A szarvasgombafajok elnevezése, még a kissé tudományos formulákat felöltve is eléggé hasonlatosak egymáshoz:
- Trufola, truffle, trifola, trüffel, gímgomba néven emlegetik azokat a Földünket benépesítő emberek. Nézzünk utána kissé pontosabban is? Ám legyen!

1./ Tuber Melanosporum Vitt – jelentése: feketespórás gumó, melyet a nagy növényrendszertanba Vittradini sorolta be. Európában talán ez a legkeresettebb szarvasgombafaj, amely késő ősztől kora tavaszig terem. Fekete-, Périgordi-, vagy francia szarvasgombaként is emlegetik. Az hírlik róla, hogy hazánkban csak ritkán-, vagy nem is fordul elő… Ám ez utóbbi állítás igazságát én pl. nem nagyon akarom elhinni!

2./ Tuber Magnatum Pico – piroshúsú szarvasgomba. Ez a gombafaj, elsősorban az olaszok kedvenc eledele. A németek Weiße Trüffelnek, ill. mások isztriai szarvasgombaként is említik. Piedmonti gombának meg azért hívják, mert a legtöbbet az olasz Piedmont városka környékén találják, ill. gyűjtik be. Hazánkban is megterem, kora ősztől január végéig fordul elő. A legdrágább szarvasgombafajként tartják számon. A legtöbb szakács még a piroshúsú francia szarvasgombánál is jobban kedveli! Tehát íz- és zamatanyagok tekintetében, többen is a Tuber melanosporum elé helyezik.

3./ Tuber Aestivum Vitt – nyári szarvasgomba, amely nyárelőtől kezdődően, szinte karácsonyig folyamatosan megterem. Hazánkban ez a szarvasgombafaj fordul elő legtöbbször. A németek pl. Sommertrüffelnek hívják.

4./ Terfezia Terfezoides - homoki szarvasgomba. Régi írások tanúskodnak arról, hogy ezt a szarvasgombafajt Afrikából hozták be. Állítólag már a régi rómaiaknak is ez volt a kedvenc csemegéje. Ez az a gombafaj, amely olykor kidudorodik a termőtalajból… A németek Deserttrüffelként ismerik és igen sokat gyűjtenek belőle...
Természetesen a különböző nemzetiségű szerzők, ezen túl is, még sokféle szarvasgombafajról írnak. Úgy gondolom, hogy ez az a négy gombafaj, melyekről bővebben érdemes beszélni.

Hol és hogyan él, ill. terem a szarvasgomba?

Csak a növénytani ismeretek alapos tudósai a megmondhatói annak, hogy a föld alatt élő, ill. ott élősködő növényfajoknak milyen népes családjuk van. A szarvasgombafajok is a földfelszín alatt, fáknak a gyökérzetén élősködnek! A hatalmas fák gyökérzete olykor 15-30 méterre is benyúlik a Föld belsejébe és onnan olyan extra finomságú tápanyagokat tárnak fel, amelyekre a satnyább gyökérzettel rendelkező növényfajok egyáltalán nem képesek. A szarvasgomba életrevalóságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a lehető legkényelmesebb-, ill. legpraktikusabb táplálkozási formát választotta magának. „Elegánsan” rátelepszik a fák gyökérzetére és onnan a kész tápanyagok legjavából csemegézgetve olykor 0,5 – 1,5 kg-osra is megnő… Mindezek után, vajon kell e még tovább ecseteljem, hogy ezek az alapvetően élősködőként táplálkozó gombafajok miből építik fel, szenzációs élettani hatású beltartalmi értékeiket? Úgy gondolom, elég megemlítenem még azt, hogy a különb
öző szarvasgombafajok, a termőtalaj felszíne alatt, mintegy 10-35 centiméterre, egyféle speciális szimbiózisban élnek együtt a fákkal. Nem bizonyított, ám gyanítani lehet, hogy a törzsfejlődés során, a szarvasgombafajok azért nem telepedtek a talaj mélyebb rétegeibe, hogy a lehulló csapadékból folyamatosan nyerhessenek maguknak. Mindezeken túl, így élvezhetik a fák árnyékoló hatását, ill. az avar kellemes, nedves, tápanyagdús közelségét. A talajnak abban a felső rétegében helyezkednek el, amely oxigéndús, ill. ez a talajréteg az avarborítással együtt, akár fagymentességet is élvezhet. Tehát nyáron nem szárad ki a szarvasgomba élőhelyét képező felső termőtalajréteg, télen pedig nem fagy meg… Legalábbis nálunk, a mi időjárásviszonyaink között, általában nem…

Szarvasgombászat- avagy újkori aranyláz Magyarországon…

- Hatalmas szarvasgombák termettek a kertjében, melyből új kocsit és új balatoni nyaralót is vett már magának! – Mondogatják annak a Somogy megyei férfinek az ismerősei, aki – szüleit meglátogatandó-, újabban egy 500-as csillogó-villogó Mercédesszel robog át a kis falu poros főutcáján. Állítólag a dolog úgy kezdődött, hogy mezítláb nyírta a füvet a kertjében és véletlenül rálépett egy szarvasgombára!?… Vajon igaz ez a hír? Hatalmas szarvasgombaleletek lennének a házikertünkben? Ráadásul a legjobb fajok egyikéből? Olyanok melyeknek kg-jáért 600 - 800.000,- Ft-ot, külföldön 4.500 - 4.800 Eurót fizetnek? Ráadásul készpénzben! A nagy kérdések, melyek egyre csak foglalkoztatják az embereket;
- Vajon lehet e szerencséje a kertjét szorgalmasan művelgető embernek, vagy az egész csak amolyan mende-monda lenne?
- Valóban megteremne az arannyal vetekedő áron forgalomba hozható szarvasgomba a saját kertünkben is?
- Lehet, hogy a földet túró, föld alatt élő állatkák is terjesztik eme nemes gombaspórákat? Miért is ne? Hiszen ezeket az élőlényeket, még a szigorú szomszéd, vagy a vagyonőr sem tudja sakkban tartani. Nemde?

Nem vállalkozom annak eldöntésére, hogy a felvetett problémákból mely tételek igazak és melyek nem! Ezen a helyen csupán arra vállalkozom, hogy röviden összefoglaljam a jelenleg általam ismert adatokat.

Lényegében az történt, hogy elsősorban olasz mintára, valóban elkezdték tenyészteni Magyarországon a kitűnő beltartalmi értéket képviselő szarvasgombafajokat. Tudvalévő dolog, hogy az egyes szarvasgombafajok, már eddig is hatalmas karriert futottak be. Azt mondják, hogy aki csak egyetlen egyszer is megkóstolja ezt a finom csemegét, az többé nem tud élni nélküle… Ezek a királyi csemegék már a korai középkorban ismertek, igen közkedveltek és keresettek voltak, sőt azok is maradtak.

Alexandre Dumas, pl. azt írta, hogy a hölgyeket a szarvasgomba finomabbá, a férfiakat kitartóbbá, szerelemittasabbá varázsolja... Állítólag Napóleon is nagyon kedvelte a szarvasgombát. Egyesek szerint azért bolondult annyira a nőkért! Feljegyezték, hogy Franciaországban az 1800 – as évek elején, évente vadon több, mint 1600 tonna szarvasgomba termett, amely napjainkra állítólag 20-30 tonnára csökkent. (Természetesen még ez a mennyiség sem semmi!)

A rendszerváltásnak elkeresztelt „szabadrablás, ill. könnyű vagyonszerzés” idején, hazánkban olyan ügyeskedők tettek szert hatalmas erdőségekre, ill. földterületekre, amelyeken ma már valóban igen jelentős mennyiségű szarvasgombát tenyésztenek. Ezen telephelyek földrajzi helyét nagy titokban tartják, s mi több szögesdróttal koszorúzott vaskerítésekkel- és jól fizetett, harcikutyás biztonsági örökkel, éjjel-nappal őriztetik. Ennyire megérné ez a dolog a befektetést? – Vetődik fel a kérdés.
- A válasz: úgy látszik igen! Nemde?

Lejegyezte:
Varga János
okl. agrármérnök












Szilaj erő

A nagy színész a szemeivel mondja el...

Egy ilyen darab nagyon sokat, több százezer Ft-ot ér...

Ez is kincset ér...

Tartuffo - olasz

Ha kihalnának a méhek...Minden harmadik falat ételünk a beporzástól függ...

Svájci mézescsoki...

Racionális vízgazdálkodással, Magyarországon évente legalább 22 millió tonna gabonát lehetne termelni...

4-5 havi fizetéssel vetekszik...

Mától gazdag ember vagyok...

Ez a mennyiség legalább 6 havi megélhetést biztosít...

Elsősorban a szálloda-éttermek szinte verekszenek érte...

A napi termés... megér vagy 1,5 - 2 milliót!

Szinte mesébe illő darab ez is...

Méretes szép darabok...

Szarvastehenek. Készülődés a nászra... Szinte minden összefügg mindennel. Nemde?

Gímbika "őfőméltósága" felerősödve várja a szarvasnászt...

Egészség-természetesség- életerő

Fenséges látvány! Gímgomba kedvelő állatfaj...

Étvágygerjesztő és hihetetlen életerőt ád az embernek...

Bőg a szarvasbika

A vaddisznó is imádja a szarvasgombát... Olyan szaglása van, mint a "borotva"!

Ő is bajnok a keresésben...

Keresd...

Szarvasgombakereső...

A napi piaci árnak a 15-szörösét éri ez a sertés...

Vele szemben túl sok esélye nincs az embernek - ő biztosan nap- mint nap talál gímgombát

Gyönyörű darabok; együtt cca. egy milliót érnek...

Gímbika- gímgomba az egyik kedvenc csemegéje...

Gyönyörű darab

\"Az élet szép, tenéked magyarázzam?\".

Őserő

Csokigolyók gímgombával...

Szarvasgomba...

Szarvasgomba...

Szarvasgomba...

Svájci mézescsoki...

Svájci mézescsoki...

Svájci mézescsoki...

Hegyimentők...


Naponta 1 ek. méz, 1 ek. virágpor, 2 citrom leve egy embernek! A sav-bázis egyensúly is fontos!